Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

A vallási költészet időszaka

KATH. VALLÁSOS KÖLTÉSZETÜNK A JELEN SZAZADBAN. 211 Az árva) elbeszélő alakban ugyan, de azért a lyrai költészet közvetlenségével. Balladaféle kisebb epikus müveiben is az emberi életnek keresztény felfogása lép előtérbe (Isten ujja). Kedélyének megradadó bensősége legélénkebben „Zsoltárai­ban“ (I—XVI) nyilatkozik, melyekben Isten iránti ömlengé­seit juttatja kifejezésre. Bibliai tárgyú elbeszélő költeményei (Mózes, Ádám és Éva) nem legendák — mint ő nevezi — mert a gyennetegség egyszerű bája helyett inkább erőteljes pathetikus hang jellemzi azokat. Vallási költeményeiben, úgy érzelmeit mint kifejezéseit tekintve, egyaránt ment azon da­gálytól, mely egyéb alkotásait (Emléklapok egy főrangú hölgyhöz, Hattyúdalok, Hangok az emberiséghez) oly érthetetlenekké s élvezhetetlenekké teszi. A szabadságharc utáni években erkölcsi hajótörést szen­vedett. Lázas szenvedélye, melyet „főrangú hölgye, a megölő ideál“ keltett benne, végzetes lépésre ragadta. Elhagyva ma­gasztos állását, a köznapiság talajára lépett, s most lenn ver­gődik a porban mint szárnyaszegett pacsirta. A költő előbbi derült látköre is elkomorult; sötét világfájdalom marczangolja keblét, melyben az előtt a vallás boldogító nyugalma honolt. Újabb költeményeiben néha-néha igazi erővel iezdűl meg az őszinte töredelem hangja, fájdalmasan, önvád alakjában, ön­magát okolva az előbbi tiszta légkörnek elhagyásáért. Legújabb időben igazgatói minőségben a szabadkai gym­nasium élén állott; 1882-ben saját kérelme folytán felmentetve nyugalomba vonúlt. Hála Istennek! közeledik Pál fordulása.1 Benőfy Soma (1821—). Egermegyei pap. 1821-ben született Miskolczon. Tanulmányait Egerben vé­gezte, hol 1840-ben pappá szenteltetett. 1850 óta előbb Dédesen, 1883 óta pedig Arlón lelkészkedik mint érdemesült alesperes. Dédesi szerény hajlé­kában az irodalom és tudomány legkitűnőbb bajnokai (Toldy F., Szemere 11., Kazinczy G., Reguly Antal stb.) tisztelték meg látogatásukkal. Felejthe­tetlen emlékű Mindszentyűknek testi-lelki jő barátja volt sj a dicső emlékű 1 „Jöjj el Szentlélek Isten! Jöjj el, jöjj el... ! 14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom