Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)
A vallási költészet időszaka
KATH. VALLÁSOS KÖLTÉSZETÜNK A JELEN SZÁZADBAN. 209 a szív magasztos vágyait úgy sem képes kielégíteni (Csalód á- s o k), merészen röpülő sas gyanánt szárnyal az ég felé, honnan mindent magasabb szempontból szemlélhet. Látja az isteni böl- cseségnek és jóságnak a gondviselésben nyilvánuló műveit (Játszó gyermekek, Őrangyal), látja, hogy az isteni jóság mily magaslatra helyezte az embert a többi teremtmények felett (Élő templom) s e jósággal összehasonlítva az emberek hálátlanságát, szive elszorul annak láttára, hogy mig minden teremtmény hirdeti a maga módja szerint Alkotójának dicséretét, csupán az ember az, ki megtagadva Úrától s Istenétől a köteles tisztelet adóját, szenvedélyeit teszi bálványokká, kiűzi Istent a szívből s bűnös megátalkodottságban tölti napjait (Panasz, Teremtés, Bálványozás.) —A mily borzalmas színekkel festi a megátalkodott bűnös szánandó helyzetét (Az elfajult), ép oly lelkesült örömmel emeli kis magasztalja az erény fönségét (Szűz tiszt as ág, Hajadon imája), mely nélkül igazi boldogság nem is képzelhető (Hiány). — A magasztos iránti fogékonyságánál fogva sikerültén tudja feltüntetni az egyházi ünnepek jelentőségét Hamvazó szerdán, Űrnapkor). — A korviszonyoknak megfelelőleg — allegóriái lepel alatt — kifejezést ad az elnyomott jobbágyság szomorú sorsának (A néger) s végre szivből fakadt hangokon üdvözli a boldogságos Szüzet is (Salve Regina!) S e magasztos eszmék s hévteljes érzelmek természetüknek megfelelő módon igazi költői feldolgozásban nyernek alakot. A gondolatok emelkedettsége együtt jár a képzelem magas szárnyalásával, az érzelmekben nyilatkozó benső hév pathetikus előadásban nyer kifejezést, mely azonban nem ritkán szónokias deklamálássá fajul. Az előadás szépségét emeli az a lelkiismeretes műgond, mely Sujánszky minden alkotásán meglátszik, továbbá az a választékos, ragyogó s csiszolt- sága daczára is erőteljes nyelvezet, melyben eszméit, gondolatait s érzelmeit kifejezésre juttatja. Szófüzése azonban gyakran idegenszerű, mondatszerkezete néha erőszakolt s kifejezései sokszor dagályosak. Előszeretettel alkalmazza a képleteket s nélia egész költeményén szerencsésen tudja keresztülvinni az allegóriát (A hajós, Szív akna, Szívhajó). MUNKÁLATOK 14
