Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)
AS. K. IEOD. FŐBB EPOSZI ALK., JELESÜL A DBEIZEHNLINDEN. 149 bor Lajos idejébe vezet minket, azon időbe, midőn a szászok a frank császár, Károly uralma alatt nyögtek, és panaszosan, bár de viselték mégis az igát. A föszemély Elmár, ez a »Herr von Habichshofe«, kiben a szász szellem typusát domboritá ki a költő; gyűlöletét, melylyel a nemzeti ellen, a frank iránt viseltetett, ragaszkodását a nemzeti hagyományokhoz, nemes részvétét a szerencsétlenekkel szemben, megvetését mindannak, mi hazug, erős ragaszkodását szent meggyőződéseihez.1 Elmár atyja, Alfrik, keményen harczolt ugyan a betörő ellenséggel, de azt visszaverni nem lehetett ; a frank csatáról-csa- tára győzedelmeskedett s végre az egész szász nemzet Károly hatalma alá került. Machtlos rechtlos war der Sachse Dreist, wie auf die müden Planken, Eines speerdurchbolirten Ebers Trat auf ihn der Fuss des Pranken. Atyja halála után Elmár anyjának Irmintrudnak ésSwana- hild drúda, (papnő) gondozása alá került, ezektől tanulta meg szeretni hazája isteneit és gyűlölni hazája ellenét, a frankot. Ifjúságát Frieslandban, Thiagrim oldala mellett tölté el. Végre visszatért ismét hazájába, hogy nemzetének élére álljon. Idejét vadászattal töltötte el. Itt ismerte meg, itt tanulta meg szeretni Hildegundát, a keresztény, de frank leányt. Az esemény fonala a VI énekben kezd bonyolulni. Ép aratás-ünnep van. Bodó gróf, Hildegunda atyja, Elmárt is megliivja az ünnepélyességre. Elmár szivesen enged fa meghivásnak, annál is inkább, mert tudja, hogy Hildegunda is jelen lesz. Ámde az ünnepély Elmárra szerencsétlenül üt ki. A hivatalosak közt ott volt Geró, a frank követ, ki szinte szerette Hildegundát és aki boszús indulattal látta, hogy ez a szeretetet nem viszonozza, hanem inkább vonzó1 In Elmar, is typified the Saxon mind, its rankling hate of the national enemy, its quiet passionat devotion to the national cause ; its generous impulses towards the distressed ; its scorn of falsehood ; its tenacity of est ablished convictions, its power of deep and steadfast affection. All the elements of a great character are strongly marked in the picture befor us. V. ö. The Month and Oath. Review, 1879. é. f. szept. fűz., 102 1.
