Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
1. A keresztény házasság
A KERESZTÉNY HÁZASSÁG. 15 liez való hűségnek diadalát alakítsa. Ekkor a vallás maga az erény nevében nemesíti meg- a legélénkebb s egyúttal a legszelídebb vonzalmat s előre is ellátja azzal az erővel, melyre szüksége van, hogy az élet keserűségeiben vigasztalni, a gyengeségben segíteni s még az erőt is szelíden támogatni képes legyen. A szükséghez képest majd komolyan, majd elnézően, majd szelíden, majd szigorúan korlátozza a szent frigy erős köteléke által az ifjú hevesség szenvedélyeit; oly lánczokkal köti össze a házasfeleket, melyeket csak a halál képes megoldani s megengedi, hogy az ünnepélyes eskü letétele után nyugodt szívvel élvezhessék a bizalmas közlekedés örömeit. E végre kinyilványítja a keresztény házastársaknak, hogy ez a földi frigy csak képe ama végtelenül édesebb egyesülésnek az Isten ölében, mely időhöz kötve nincs, s melynek vége sincsen. Az esketés napján az egyház egy pillanatával felöleli a jegyesek egész életét s megáldja azt erő- és szeretettel; lekönyörög frigyökre minden földi áldást, de még inkább gondol az örökkévalóságra. Minden óhajainak alapja gyanánt a legszentebb szertartások fátyola alá azt a reményét rejti, hogy az a két nemes, szeretetre méltó teremtmény, kit ő a földön megáld, az oltár zsámolyán meg fogja találni a hit és az erény láthatatlan szárnyait, melyek segítségével leikök kára nélkül zarándokolhassanak az Isten ölébe, hogy ott az angyalokhoz hasonlóan élhessenek azon mennyei egyesülésben, mely sem a föld felbőszült árnyait, sem az elválás fájdalmait nem ismeri. E szerint az egység, a felbonthatatlanság és a szentség képezik a házasság nagy törvényeit, jelentőséggel teljes és ünnepélyes kötelmeit. De nem kevésbé fontosak és ünnepélyesek azok az oktatások sem, melyek segítségével az egyház a házasfeleket uj kötelmeik magaslatára emeli s a leggyengébb vonzalmak édességével együtt a leghősiesebb erényekhez szükségelt bátorságot is beléjök csepegteti. Ily kilátások közt hívja meg tehát az egyház a házastársakat, hogy magukat kölcsönösen egymásnak s mindketten együtt az Úrnak átadják. Tekintsük már most a házasfeleket ama vonzó kép
