Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
1. A keresztény házasság
A KERESZTÉNY HÁZASSÁG. 13 gából, melybe síilyedt volt, kiemeltessék, s a házasság födele alatt visszanyerhesse eredeti helyét és méltóságát, hogy ez a gyenge teremtmény a férfi nemes kísérőjévé váljék, a férfi maga pedig megnemesbíttessék, hozzá méltó felesége, nő- testvére, anyja vagy leánya által. De Krisztus még többet tett: megvetette minden társadalmi erkölcsösségnek alapját, bilincsekbe verte e szent kötelék által az emberi romlottságot s állhatatlanságot s a fenyegetett társadalom kebelében megfékezte a dühöngő szenvedélyeket; meg akarta az egész emberiséget védeni, áldani s szentelni az által, hogy békés együttélését a házasság sérthetetlen egyetértésére s szentségére alapítá; s ez által végre biztosította a szülők művének terinészetszerinti szükséges, nagyszerű kiépítését, a nevelést, mely a házassági frigy egysége s felbonthatatlansága nélkül nem is képzelhető. Ez okból fejtett ki az egyház is a házassági törvények védelme körül minden időben oly rendkívüli tevékenységet, ezért tett s tűrt mindent, csak hogy az Üdvözítő e szent örökségét sértetlenül megóvhassa. A történelem különféle korszakaiban a világi fejedelmek, házassági viszonyaik felbontását czélzó minden törekvéseikben, az egyház részéről legyőzhetetlen ellenállásra akadtak. Ki nem hallott volna VII. Lajos, Fiilöp Ágost, Lothár, IV. Henrik császár s oly sok más fejedelem ellen viselt harczokról? Sőt az egyház bizonyos tekintetben inkább feláldozta keresztény egységének dicsőségét, inkább széttépte keblét s tagjait szétdaraboltatá, mintsem e pontban engedett s a fejedelmek szenvedélyei s bűnös kicsapongásai előtt meghátrált volna. VIII. Henrik, aragoniai és angolhoni Katalin erről tanúságot tehetnének; Németország és hesseni Fülöp azonban egészen más bizonyítványt állítottak ki Luther s a Protestantismus gyáva engedékenységéről. Az evangélium — nem árt ezt ismételten hangoztatni s ideje volna, hogy ez valaliára már a világnak s hatalmasainak is eszébe jutna — az evangélium első sorban az embereknek van ugyan adva, hogy nekik a mennyhez vezető utat megmutassa, de egyúttal a világ is bizalommal meríthet belőle