Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)

11. A római pápák befolyása hazánkra az Árpád-házból származott királyok alatt

326 MUNKÁLATOK 45. ÉVF. annál fontosabb volt, minthogy sokat szenvedett s hadere­jében meggyöngült hazánk az erős ellenállásra képtelennek látszott, de a pápa, mint Frigyes császár politikai ellenfele által támogatva, a sikeres védelem lehetőségét a császár előtt nagyon is valószínűvé tette. Az eddig elősoroltak, reméljük, eléggé világos képét nyújtják azon jó viszonynak, kölcsönös bizalomnak és sze­retetnek, mely a római pápák részéről Árpádkori királyaink trónját környezé. Oly erős alapra, a keresztény szeretet alap­kövére építette II. Sylvester pápa és sz. István királyunk e barátságot, hogy azt a különböző időviszonyok között fel- szinre került súlyos körülmények sem voltak képesek meg­ingatni ; hanem örökségképen utódról utódra szállva az elő­dök emlékének tisztelete, majd a nemzeti kegyelet folytán századokra biztosítva lett. A királyaink s a pápák között fölmerült súrlódásokra a patronatusi jog kényes ügye szol­gáltatott legtöbb alkalmat. Mi indította a pápákat királyaink széles terjedelmű kegyúri jogának megszorítására, már más helyen ecseteltük, valamint azt is, hogy a pápák conservativ törekvése eredményezte Gejza királyunk azon intézkedését, mely szerint a püspökök áthelyezési vagy letételi jogának független gyakorlásáról lemondott s csupán a kinevezési és birtokadományozási jogot, pápai megerősítés mellett, tar­totta fenn. Ezen, a király számára fentartott kinevezési jo­got későbbi királyaink serényen védelmezték, annak megszo­rítását, vagy épen megsértését soha sem tűrték. A kormány­ügyek vezetésében annyira gyönge Endre sem engedte magát e jog gyakorlásában korlátozni. így midőn III. Incze Berthold kinevezett kalocsai érseket méltóságában megerősíteni vona­kodott, habár a megerősítés megtagadása törvényes okokból történt, Endre azt mindaddig sürgette, mig végre a pápa kénytelen volt kérelmét teljesíteni. Hazánkban tehát az egyházi székek betöltése nem ká­noni választás (electio canonica), hanem királyi kinevezés útján történt, melyhez még a pápa megerősítésének is járul­nia kellett. Azonban királyaink e jogot csak különös kivált­ság folytán, melynek eredete a sylvesteri bullában keresendő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom