Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)

11. A római pápák befolyása hazánkra az Árpád-házból származott királyok alatt

A PÁPÁK BEFOLYÁSA HAZÁNKRA. 277 császár újabb készületeiről értesült, elhatározta, hogy a béke érdekében személyesen utazik Németországba. A következő 1053-ik évben valóban útnak indult, mire azonban Német- honba érkezett Henrik már Pozsonyt vívta. A pápa ennél­fogva Németországban nem állapodott meg, hanem a kien­gesztelés reményében a császárt táborába követte. S e vélemény határozottan ellentmond frisingeni Ottó állításának, ki Leó­ról azt írja, hogy a császár vivé őt magával Magyarországba.1) Ha ez igaz volna, akkor Leónak az ostrom ideje alatt a tá­borban kellett volna tartózkodnia, mert a békealkudozások, melyekben neki is tevékeny része volt, csak Henrik hajó-ha- dának megsemmisülése után vették kezdetüket. Ekkor kellett tehát a pápának is hazánkba érkeznie, minthogy az alkudo­zások közvetítése személyéhez volt kötve. Valószínűvé teszi állításunkat az a körülmény is, hogy megérkeztekor a liábo- ruskodó feleket az előbbinél egészen ellenkező hangulatban találta. Henrik ugyanis elállóit túlzott követelésétől, s már szívesen belenyugodott volna az adófizetés Ígéretébe, míg el­lenben Endre, nyert előnyei után, a császár emez ajánlatát is határozottan visszautasitá. Ez okból hiúsultak meg ez alka­lommal a békealkudozások, melyeknek lefolyása és tárgyalása alatt Leo a magyar király, mint jogtalanul sértett fél párt­ján állott. Világosan bizonyítja ezt Vibert, midőn írja, hogy a római birodalom hübérúri jogait Magyarországon elveszté mivel a császár, udvari embereinek incselkedése folytán - kik irigy szemmel nézték a sz. atya szerencsésen megkezdett működését — a pápa tanácsát és kérelmeit mellőzte. Ugyan­így nyilatkozik Siegbert is.2) Ha Leo nem védelmezte volna királyunk ügyét s ha nem ellenezte volna a császár követe­léseit, úgy ez tanácsát és befolyását bizonyára nem vetette volna meg. A mondottak után sejthetjük, mennyi hitelt érdemel Hermannus Contractusnak állítása, mely szerint a császár ') Katona, i. m. I. 74. 1. 3) Raynald, ad an. our. 1052. Hist, critic. II. 72.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom