Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)

11. A római pápák befolyása hazánkra az Árpád-házból származott királyok alatt

274 MUNKÁLATOK 45. ÉVŰ. azok befogadására fogékony. Hogy pedig a szív az erkölcsi jó és szép iránt fogékony legyen, művelődésre van szüksége. A szív művelése és nemesítése ismét csak helyes és szorgos nemzeti nevelés áltál eszközölhető; a nemzeti nevelés pedig több időt kíván, mint a mennyit István drága élete szentel­hetett nemzetünknek. A kereszténység gyors elterjedésének első és főoka kétségen kívül az ö fáradhatatlan törekvése volt. Hogy azonban az ültető kertész gyenge csemetéje to­vább fejlődhessék, s megerősbiilve a szelek játékává ne le­gyen, ápolásra, melengetésre szorul. Már pedig István halála után a keresztény vallás, e gyenge ültetvény, a szorgosan ápoló kertészt nélkülözte. A cselszövő Péter nemcsak hogy nem követte szent elődje példáját, hanem bitor ledérsége s nemzetellenes maga­viseleté által főoka lett a kitört veszedelmes zavargásnak, mely az ujonan alapított egyházat, sőt a hazát is végve­szedelemmel fenyegette. Zsarnok kormánya, melylyel ingadozó trónját támogatni igyekezett, bukását idézte elő. Utána Aba Samu ült a trónra, s ekkor kezdődtek meg a kiilbefolyás ellen vívott élet-halál harczok. Péter ugyanis, a nemzet föl­ébredt szégyen- és boszú-érzete elöl III. Henrikhez menekült, s lábai elé borulva koronája visszaszerzésére segítséget kért. A császár pedig, nem ugyan Péter iránti rokonszenvből, nemis a magyar kereszténység érdekében, hanem főúri hata­lomvágyból csakugyan többször megkisérlé, hogy szárnyai alá menekült kegyeltjét a nemzet nyakára tolja. E jogbi­torló beavatkozásnak Aba nem volt képes sikeresen ellenállani, s a császár ellen vívott harmadik ütközetben trónjával együtt életét is veszté. Péter, a trón birtokába vissza helyezve, a császárnak hűbéri esküt fogadott. Az ország szabadságának ilyetén megsértése az egész hazában nagy felháborodást idé­zett elő. A nemzet főbbjei Szár László legidősebb flát, Endrét hívták meg a trón elfoglalására. Endre bejövetele azonban a megzavart bel- és kiilbékét nem állította helyre, mert a Né­metországba menekült Péter ismét a császárnál sürgetett se­gélyt, benn pedig kegyetlen vérengzés dúlt, A hosszas zavargás alatt ugyanis igen elterjedt az a

Next

/
Oldalképek
Tartalom