Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
11. A római pápák befolyása hazánkra az Árpád-házból származott királyok alatt
A PÁPÁK BEFOLYÁSA HAZÁNKRA. 261 nemzet végleges kiirtásáról kezdtek gondolkodni. A nemzeti létet fenyegető e veszedelem az augsburgi ütközetben érte el tetőpontját. E szerencsétlen ütközetben veszett el a nemzet szine- java, hőseinket Lech iszapos habjai fedték, s véderőnk gyengiil- tével gyengült hatalmunk, megtört erélyűnk is. A nemzet és fejedelme eszmélni kezdett. Taksony betiltotta a kalandos hadjáratokat s a véderő szaporításáról gondoskodott. Fia, Geyza már azzal az erős meggyőződéssel ült ősei fejedelmi székébe, hogy a nemzet létérdekében vívott harczok nemcsak czéltalanokká, hanem veszedelmesekké is váltak, a mennyiben t. i. a nemzetet, ha a megkezdett ösvényről le nem tér, végenyészettel fenyegetik. Eles elméje belátta, hogy a sokat szenvedett külföld csak azon egy föltétel alatt tűri meg Európa szivében a magyar népet, ha, levetve szilaj erkölcseit, felhagy kalandjaival, Nyugat czivilizácziójához simul, s a kereszténység fölvétele által békés hajlamairól erős biztosítékot nyújt. A kereszténység behozatala lett tehát e szerint Geyza törekvéseinek főczélja, kormányának irányzó tűje. E nagyszerű, a nemzet erkölcsi és politikai viszonyaira fontos kihatású átalakítás létesítése azonban nem neki, hanem fiának Istvánnak jutott osztályrészül. De jóllehet a kereszténység fölvételével eleink létérdekük elengedhetetlen föltételét teljesítették, jóllehet ez által Európa szivében való megmaradásukat szilárdabb alapokra fektették, mindazáltal a föczél, melyet István maga elé tűzött, midőn népét Krisztus szelíd igája alá vonta, t. i. a pogány magyar nemzetnek keresztény állammá való átalakítása még nem volt elérve. Hogy valamely nemzet anyagilag erős, erkölcsileg romlatlan alapon nyugvó államot alkothasson s társadalmi viszonyaira létérdekét, szellemi és anyagi felvirágzását, jólétét és nagyságát biztosító hasznos befolyást gyakorolhasson : szellemileg műveltnek, erkölcseiben nemesnek, politikailag pedig szabad és önállónak kell lennie. Hacsak egy futólagos tekintetet vetünk a világ eseményeinek tükrébe, s a szellemi haladás és erkölcsi neinesedés s az ezzel kapcsolatos keresztény cultura és jólét főtényezőit vizsgáljuk: azt tapasztaljuk, hogy mindezeknek életforrása,