Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)

4. Az egynejüség és a felbonthatatlanság a zsidók házasságában

210

MUNKÁLATOK 45. ÉVF.

1) Midőn Mózes azt írja a Teremtés könyvében, hogy kezdetben az Úr egy férfit és egy nőt teremtett és hogy e kettő lett egy testté, és továbbá, hogy az ezen férfi és nő között létesült viszonyra ráadta Isten az ő áldását azon hozzáadással, hogy növekedjenek és töltsék be a földet1 2), ezeket mind bizonyára azért irta le így, hogy népének úgy állítsa szeme elé a házasságot, mint azt a Teremtő kezdetben rendelé.

2) Mózes Y. könyvében levő következő szavakból : „Ha egy ember minap házasodott meg... nem megy háborúba... hogy egy esztendeig örvendhessen feleségével“ 3 4 5) azt következtetjük, hogy e kedvezményt a többnejüség rovására egyedül az élvezhette, kinek csak egy neje volt.

' 3) Mózes azon törvénye, hogy a férfi neje iránt tartozó kötelességének annak kívánságára mindenkor eleget tegyen, vagy ha nem tesz, bocsássa őt szabadon:3) elég szorosra vonja a többnejiiséget, mert, hogy valaki házassági kötelességének1) — debitum conjugale — eleget tehessen, csak annyi feleséggel rendelkezhetett, a mennyivel szemben e kötelmének mindenkor megfelelhetett.6)

4) Mózes in. k. 15. fej. 18. versében meghagyja, hogy minden izraelita feleségével való élés napján tisztátalannak tartassék, és a megtisztulás végrehajtására rendelt áldozatot lelkiismeretesen mutassa be. E törvényt összevetve az döbbeni vei, bizonyára nem volt oly nagyszámú feleségök, mert az azzal járó kötelmeknek nem lettek volna képesek eleget tenni.

‘) Móz. 1. és 2. fej.

2) Móz. V. 2. 4. 5.

3) U. o. 2. 21 ; 10. 11.

4) Ez abból állott, hogy a férfi együtt élni tartozott nejével, eltartásáról és ruházatáról gondoskodott.

5) V. ö. Michaelis i. m. : „Jóllehet Mózes törvényei nem tiltották meg, hogy vaiakinek egynél több felesége ne legyen, azért még sem engedték meg a többnejiiséget a szó teljes értelmében, vagyis úgy, hogy valakinek annyi felesége lehetett, a mennyit kívánt,“ II. Th. §. 97

137. lap,