Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

1. A vasárnap megszentelése

59

Isten törvénye, de különösen az Úr napja iránti tiszte- let csökken. ״A vallás befolyása a középkor néueit csodálatraméltó érettségre vezette. A mit az egyház azoknál kieszközölt, ugyanazt megtehetné nálunk is.“1) Egyedül az egyház által és az egyházzal karöltve talál- hatjuk fel a valódi műveltséget.

4. A ■vasárnap megszentelése megszenteli a családi életet is.

A legtöbb népnél egy boldog, arany korszakról szóló hagyományt találunk. ״Az emberek békeségben éltek egymással, s egy az Istentől megáldott termékeny völgyben lakva, folytonos tavasz virult felettük; — szóval boldogok voltak az ő tiszteletre méltó aggas- tyánuk igazgatása alatt, ki egyszersmind az atya sze- repét viselte.“2) Nem pusztán merő kép ez, hanem emlékezés az Istentől már a teremtés alkalmával meg- állapított rendre, melyben a társadalmi viszonyok elő- képe és e viszonyok szerencsés tovaterjedésének alap- föltétele rejlik.

״És teremté Isten az embert az ö képére; férfiúvá és asszonynyá teremté őket. És megáldá őket Isten és mondá : ״Növekedjetek és sokasodjatok és töltsétek be a földet,“ (I. Móz. 1, 27. 28.) mondja a Szentirás. Ekként szentelte meg Isten a házasságot és alapította a legelső társaságot, a családot. A pogányság lealacsonyí- tóttá, méltóságától megfosztotta a házasságot és a családot, meg különösen a nőt, a rabszolgaság, sok- nejüség és önkénytes házassági elválások által

A kereszténység a házasságot ismét visszaállí- tóttá egységébe és felbonthatatlannak nyilvánította, (Márk. 10, 6. 9; Mát. 19, 9), sőt Krisztus Urunk- nak egyházával való szoros egyesülésének képmásává tette és a szentség méltóságára emelte. (Et. 5, *)

*) Univers. 30. Jan 1877.

’) Clemens Gr*f zu Brandis id. mű. 95. 1.