Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

1. A vasárnap megszentelése

55

meggyilkolta tápláló édes anyját, azután pedig öngyil- kossá lett. “ J)

A kézi mü az egyház szellemének jótékony beha- tása alatt a középkorban művészetté nőtte ki magát; mert ki tagadhatná, hogy tekintve a különféle tárgyak elkészítésének ismeretét, magasabb fokon állott, mint most ? Ekkor dívtak a népünnepek, melyek, ha nem is voltak mentek a kicsapongásoktól, de minden- esetre a művelődés és az oktatás eszközei gyanánt szerepeltek ; a vallásos színezettel bíró nézőjátékok, a karácsonyi- és passio ■játékok, az okos és bolond szüze- két előtüntető játék, a művelődés és oktatás gazdag forrásai valának. A művészet a népnek sokszoros okta- tója volt és gazdag anyagot nyújtott arra, hogy tanul- hasson. 2)

Az egyház nem is szűnt meg soha a nép művelő- déséről gondoskodni. Schauenburg megengedi, hogy azelőtt az egyház képes volt a belső embert foglalkoz- t 'tni, lekötni és isteni békével eltölteni, most azonban, úgymond, erre már nem képes; 3) mai napság ezt már csak a világi államtörvény teheti. 4)

A katholikus egyház tehát azelőtt minderre képes volt. a mit Schauenburg protestáns létére is megenged. Hogy a protestantismus ezt nem teheti, az nagyon világos. Hisz kezdettől fogva állam-vallássá és függővé lett az államfejétől8) elannyira, hogy R.othe- nak (i) föltevése, mintha az egyház az államban meg- semmisülne, megfoghatónak tűnik fel előttünk. A k a- t h o 1 i k u s egyház azonban nem változott. Benne ugyan*) Hitze id. mű. 264. 1.

2) Hsl. J. Herogenroiher, Handbuch der allgem. Kirchengeschichte IT. Bd. Freiburg. 1877. 180. 1.

3) Schauenburg id mű. 29. 1.

4) Ugy. 34. 1.

r>) Hsl. Menzel, neuere Geschichte der Deutschen Bd. V. 5., 6. 1. Leo’s Universalgeschichte. 3. Aull. Bd. III. 208. 1.

5) Rothe, theolog. Ethik III. 1012.