Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
1. A vasárnap megszentelése
53 képesek csak egy való ellentétet is kimutatni a kinyi- latkoztatott igazság és a tudomány bebizonyított ered־ ményei között. ״Különös“! mondja Thiers, ״hogy a ka- tholikus valláson kívül egy vallás sem állhatta ki a tudomány bírálatát. A katholikus egyház pedig mindig kiállotta. A mióta Descartes megvetette a bölcselet alapját, a mióta Galilei a föld forgását s Newton a vonzás törvényeit fölfedezte, úgy látszik, hogy a kath. egyház hatalma folyton növekszik“. Föltéve, hogy igaz, a mit Schauenburg mond, mintha a katholikus egyházon kívül lennének tekintélyes hittudósok, kik nyíltan tanítják, hogy ״az élettan jelenségeivel foglalkozók dolgozó termében iga- zaknak tűnhetnek fel oly dolgok, a miket, ha szószéken mondanának ki, csak káromkodásnak látszhatnának, s viszont vannak oly igazságok, melyeket a szószékről hangoztatunk, jóllehet a mindennapi élet tapasztalatai- val elvitázhatatlan ellentétben állanak,“ r) — föltéve te- hát, hogy ez igaz lenne, innen csak az tűnik ki, hogy az egyházon kívül bizonytalanság, ziláltság és sokszo- ros hitetlenség uralkodik. Csak e g y az igazság, min- den i g a z s ág Istentől származik s Istenhez vezet vissza, tehát az igazi tudomány és a kinyilatkoztatás között soha sem lehet ellentmondás Vájjon mikor volt a hit a tudomány akadálya ? ״Valóban mindazokra nézve,“ mondja Pecci, 2) ״a kik a természettudomá- nyokban maradandó nevet szereztek magoknak, a tett kutatások és észszerű találmányok lépcsőül szolgáltak, hogy Istenhez emelkedjenek és őt dicsérjék.“ Koper- nikus, a híres csillagász, nagyon vallásos volt. Kepler hálát adott az Istennek az örömökért, melyeket keze müveinek szemlélése szerzett neki. Galilei kutatásaiban arra az eredményre jutott, hogy a Szentirás és a térJ) Schauenburg id. mű. 60. 1. צ) Cultur und Kirche. 29. 1.
