Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

1. A vasárnap megszentelése

ז 5

őket, mint rabszolgákat, mint félállatokat könnyebben vezethesse, felettök urallcodhassék; szóval, hogy őket kizsákmányolhassa, önmagát és övéit pedig félistene- kül állíthassa elénk“ ') A jezsuitákról, a kiktől a mo- dern nevelés is tanulhatna, nagy Frigyes egészen más véleményen volt, 1775. augusztus 5-én azt írván d’Alem- berthez, hogy becsüli őket, ״mint az ifjúság nevelőit, mint tudósokat; e rend nagy hasznot hajt a társada- lomnak“. Bancroft — protestáns létére — igen szépen jellemezte őket következő szavaival: ״Mikor igyeke • zett egy jezsuita saját életét megmenteni, ha az forgott kérdésben, hogy az ég számára egy lelket nyerjen meg?“ 2) A nemi kiválást a jezsuita természetesen el nem hiszi.

Különös, hogy az embernek, mint állatnak vagy félállatnak 3) semmikép sem új, hanem a régi pogány- ságból átvett, be nem bizonyított föltevésekre alapított s már rég megdöntött fölfogása, ez volna hivatva az embe- riséget kiművelni, ez ״hozhatná létre a vasárnap méltóbb megünneplését.“ Valóban igazak a Szentirás szavai: ״Mi- dőn bölcsekké akarónak lenni, ostobákká lettek.“ ״Az ember, midőn tiszteletben vala, ezt nem vévé figyelembe, olyan lett, mint az oktalan állatok, és hasonló azokhoz“!

Ez azután ״haladás“: lealacsonyítják az embert az állatokig, elrabolják vallását, folytonos munkába ve- rik s azután még bebizonyítják neki, hogy az állattól lényegileg nem is különbözik. Miért kellene tehát vele máskép bánni, miért tekintené önmagát is másnak?

Az egyház természetesen egész máskép fogja fel

') Úgy. o 42. A spanyol VII. Károlyt a 43. 1. is így nevezi : Je- zsuita és — gazember !

2) Bancroft: Geschichte der vereinigten Staaten. 186r. II. 791., 783. lap.

*) Esi. a többi között Wieser, Mensch und Thier. Freiburg 1875; Stöckl, der Materialismus. Mainz, 1877. Ford, a budapesti növ. papság magy. egy. irodalmi iskolája.

4'