Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

1. A vasárnap megszentelése

33

Ez ünnepies érzés az egész napon át tart ; mindenki tudja, hogy ezzel önönmagának és embertársainak tartozik, sőt sokszor tudta- és akaratán kivül is jó be- folyást gyakorol e körülmény minden tettére. Az ekkép megtartott vasárnap áldása, Goszner János prédikátor találó szavai szerint, kiterjed nemcsak az egész hétre, hanem sokszor az ember egész életére és lényére.“ *) íme a keresztény érzület mily befolyással bir még egy oly férfiúra is, a ki különben napjaink ״kulturharczát“ dicsőíti; a vallást illetőleg pedig azt óhajtja, hogy a tör- vényhozás bölcseleté szerint tanítsák ; a ki az erkölcsöt a hittől, mely szerinte butít, elégedetlenné és kegyet- lenné tesz, elválasztani szeretné.“ 2) Mily forrásból ered- hét tehát az ״Isten vasárnapjának az ember egész éle- téré és lényére kiterjedő eme kihatása“, ha nem a vallásból? Épen azért az állam nem nélkülözheti a val- lást, törvényhozása csak külső cselekvényeket párán- csolhat meg vagy tilthat el, és soha sem emelheti az embert a valódi, belső erkölcsiségre, mint az egyház, mely az Úr feltámadásának ünnepén, vasárnapon felénk szól az apostollal, midőn mondja : ״ Annakokáért, ha

feltámadtatok Krisztussal, az ottfennvalókat kéréssé- tek, hol Krisztus vagyon, az Isten jobbján ülvén. Az ottfennvalókról elmélkedjetek, nem a földiekről. Mert meghaltatok, és a ti éltetek el van rejtve Krisztussal az Istenben.“ (Kol. 3, 1.)

Honnan nyerte az ember az erkölcsi jó fogalmát ? A lelkiismeret és az ész adják azt neki. De mi egyéb a lelkiismeret Isten képmásában, az emberben, mint az Isten törvényének ismerete, az örök törvény visz- hangja ? Épen a lelkiismeret tesz bennünk bizonyságot a legfelsőbb törvényhozóról, Istenről, különben a lel- kiismeret szózata nem lenne egyéb csalódásnál. Az ész megerősíti ugyan az emberbe oltott természeti törvény*) Schauenburg id. mű. 22. 1.

s) Úgy. 62. 1. hs. 52. 1.

3