Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
13. Aquinói sz. Tamás és a bold. Szűz szeplő nélkül való fogantatása
40 i észrevételek — s jegyzetekkel gyarapítva egy bizonyos, meghatározott- és összefüggő tudományos rendszerbe olvasztották. Ez vetette meg alapját a szoros értelem- ben vett hittudománynak. Hogy e rendszer is birt hiányokkal, mely nélkül emberi mű nem létezik, nagyon természetes. De azért, mert birt hiányokkal, mellőzni oly feltűnően nem kelletett volna. A scholasticai rend- szer mellőzése után előtérbe jutott az újabb kor rend- szere, mely hogy minő eljárást követett, kitűnik a következőkből. Hitünk titkait alárendelte a bölcsészet- nek s igy akarta a fölmerült ellentéteket kiegyenlíteni így akarta a keresztény fennsőbb életrendszert a kor- szerű erkölcstan igényeivel öszhangzásba hozni, szóval a rationalismust a positivismus rovására táplálni, szén- tesíteni. Míg a scholasticai rendszer a bölcsészetet idő- mitotta a kereszthez, addig az újabb rendszer a ke- resztet idomította a bölcsészeihez ; mig a scholasticai hittudomány egész ízében keresztény bölcsészetet teremtett, addig az újabb rendszer bölcsészetével ratio- nalisticus hittudományt; mig a scholasticai rendszerben királynő szerepet viselt a hittudomány addig az újabb rendszerben királynővé tették a bölcsészetet. Ez így nem maradhatott. Észre vették e szerencsétlen fordulatot többen s a kik észrevették, ma már vetekedő buzgalommal törekesznek újra elfoglalni a régi tért, újra felvirágoz- tatni a scholasticai rendszert. Szent atyánk kigöngyölte a zászlót, melyen apuinói sz. Tamás, a scholasticusok királyának képe ragyog és a hűk seregestől tódulnak e zászló alá. Szent atyánk, XIII. Leo pápának bűz- ditó felszólítása ; az egyháznak ez év deczember 8-án, a szeplőtelen fogantatás hitczikkelye kihirdetésének negyedszázados évfordulója’ alkalmából tartott kedves ünnepe birt bennünket arra, hogy ez értekezést a mélyen tisztelt közönség elé bocsássuk. Új dolgokat nem adunk, hiszen ily tárgynál újítanunk nem is lehet; azonkivül be kell ismernünk, hogy aquinói sz.
