Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

1. A vasárnap megszentelése

14

hogy az egyház alapítója tanítványainak utmuta- tást adott arra nézve, hogy a nagyobb ünnepek al- kalmával mit tartsanak meg, és így a vasárnap meg- ünneplése apostoli eredetre vihető vissza.“ *) Döllinger az ellenkezőt védi: ״Nem lehet mondanunk szerinte, hogy a sabbathot az apostolok változtatták volna át vasárnapra s a hét hetedik napjának törvényesen előirt megtartását az apostolok vitték volna át az elsőre.“ ־) Jól jegyzi meg erre Ventura, ״hogy a vasárnapot bizonyára nem az egyház találta fel, minthogy e törvény (lényegét tekintve) épen úgy, mint a böjt, oly régi, mint a világ.“3) Az ó-szövetségi törvény részint erkölcsi, részint szer- tartási jelleggel bírt; az ó-szövetség szertartásra vo- natkozó törvényeit az egyház eltörölte ; *) a törvény lényegének azonban, mely magában a természetben bírta alapját, meg kellett maradnia, sőt fönségesebb, tökéletesebb módon lépett elő, a mint maga az új- szövetség is fönségesebb az ó-szövetségnél.

A sabbath tényleg már a teremtés befe- j e z é s e, vagyis Istennek a teremtés után élvezett ״nyu- galma“ által rendeltetett a nyugalom szent napjául. Ha- sonlóképen a vasárnap a m e gvá 11 á s befejezése, az Úr feltámadása által lett megszentelve, s ennyiben mond- ható, hogy külön törvényre, mely a sabbathot eltörölte sa vasárnapot rendelte volna helyébe, nem is volt szükség; ״a sabbathnak vasárnapon tartott megünneplése a ke- reszténység elterjedésével s a Szentléleknek közre- működő intézkedése mellett mintegy a dolog termé- szetéből fejlődött a gyakorlat utján “ 5)

Ehhez járul, hogy a kereszténységre áttért zsidók kezdetben még a sabbathot tartották meg nyugvó

*) Theolog. Quartalschrift. Tübingen 1846 71. 1.

s) Döllinger, Christenthum und Kirche. 354. 1.

B) Ventura id. mű. 30. 1.

4) Thom Aq. Summ. 2. 2 q. 122. a. 4.

5) V. ö. Eichstätter Pastoralblatt. 1863. 78. 1.