Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
12. A szécsényi gyülés kora, vallásügyi viszonyainak rövid ismertetése
377 kezet fogtak a szövetséggel — noha annak vezérlő fér- fiai, mondhatni, egytől-egyig katholikusok valának — ; mert hát elérkezettnek hitték az időt követeléseiknek fegyverrel is érvényt szerezni. ״ Az eretnekség— mondja Spangár — 1)a magyarok fegyverei közé keveri ma• gát gondolván, hogy ezeknek előmenetelével ő is elő• viszi dolgát, mivel hogy szokása már fegyver között növekedni.“ A nemzeti mozgalom mind szélesebb körökre tér- jedt; minthogy pedig a fölkelés politikai okokból szár- mázott, mind a három vallás felekezetbelieket ott lát- juk Rákóczy zászlai alatt. A kath. főrendek sorából kerültek ki a kuruczok főhadvezérei, mint Bercsényi Miklós, a fölkelés éltető lelke, Károlyi Sándor, For- gách Simon, Barkóczy Ferencz, Csáky Mihály, az And- rássyak, Eszterházyak, Bottyán a kurucz vezérek leg- kitünőbbike stb. Főpapjaink közöl az egri (Telekessy István) és a Csanádi (Dolny István) püspökök, a váczi és szepesi káptalanok, a jászói és leleszi konventek csatlakoztak a fölkeléshez s ezenkivül természetesen az összes kath. papság azon területen, hol a fölkelés lábát megvetette. A lutheránusok részéről Radvánsz- kyt, Platthyt, Okolicsányit; a reformátusokéról pedig Vayt, Pápait és Rádayt említjük föl főszereplők gyanánt. A harcz javában folyt s Rákóczynak kedvezni látszott a szerencse; azonban minél tovább fejlődött az ügy, a protestánsok annál inkább kezdették éreztetni, hogy ők inkább felekezetűk-, mint a közjó érdekében fogtak fegyvert. Alig hogy szabadabban kezdettek lé- lekzeni, már is több helyen templom-foglalásokra s áttérítési erőszakoskodásokra vetemedtek, s mi több, titkon a bécsi udvarral kezdtek kaczérkodni, mint azt a gyöngyösi értekezlet is bizonyítja. 2) Gyöngyösön *) V. ö. Lányi Magyarföld egyháztörténetei II. köt. 178. 1. 2) Bővebben Horváth. M. magy. tört. IV. 307. 1. Szalay L. VI. 149. 1, Fessler IX. 532. 1.
