Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

7. József Egyiptomban

időben kezdték ismét a szőlő-termelést a delta némely vidékén. ג)

A mint látjuk, e fontos és annyit vitatott kérdés- ben is a Szentirás adatai bizonyulnak be a klassikusok ellenkező állításával szemben.

A fő-sütő álma szintén eredeti egyiptomi vonáso- kát tartalmaz. Ö álmában fején hordja a kosara־ kát, a) melyekben különféle sütemény volt. — Már Herodot mondja, hogy Egyiptomban a férfiak fejőkön hordják a terheket, rnig a nők vállaikon. 1 2 3) Ez a szó- kás nem oly általános, mint azt Herodot e mondásából következtethetnők; azonban a sütök a falfestmények tanúsága szerint mindig fejőkön hordják a tésztát. — A mi a kosarakat illeti, ezek vagy vesszőből, vagy sásból voltak fonva és pedig oly alakban, hogy egy- másba rakva egyszerre többet is kényelmesen el lehe- tett hordani. 4) Általában a pékmesterség az egyip - tomiaknál magas fokon állott. A kenyereket és a finomabb süteményeket a legkülönfélébb alakokban készítették. — A fő-sütő hivatalának létezését kétség- telenül bizonyltja a párisi könyvtár egyik papyrosa, mely épen abból a korból való, midőn a zsidók Egyip- tómban tartózkodtak. Ez az okmány a király négy

— 338 —

1j Wilkinson idézett művében (II. 142. és köv.) hosszasabban tár- gyalja az ó-egyiptomi bortermelést. Lásd még: Ebers. Aegypten I. 322 — 330. és Durch Gosen zum Sinai. Leipzig, 1872. 4Í0. 1.

2) Ezen hapax legomenont: 'רה■ ezt a régi fordítók különböző —

legtöbbnyire helytelen — kifejezésekkel adják vissza. A LXX. ״liszt״־tel (yiCtva %OtŐqltlüV) fordítja; a rabbinok ״rácsos kosarak“־kal. Pedig a jelen tményt a "■)^])"](fehérnek lenni) lő egészen kétségtelenné teszi. Kbből származik a רוח- gyolcs, byssus és az ethiop 0113111 = feliéi gyapot. V ö. Uhlem. Isr. u. Hyk. 35. 1.

8) II, 35 . . . tcí uyöíu ói a tv clvŐQS(; bri %wv y.tquh'otv (fOQÍovai.

4) Wilk. II. 393. 1. — II. 146, 147.