Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
3. A bold. Szűz szeplő nélkül való fogantatása és a kihirdetés korszerűsége
Ha a bold. Szűz fogantatása bűnnel volt beszennyezve, nem lett volna tiszteletre méltó. Ismét mondhatná valaki, hogy az egyház nem azért ünnepeli meg Mária fogantatását, mert e fo- gantatás szeplőtelen voltát bizonyosnak, hanem mert valószinünek tartotta Azonban ez oly állítás, me- lyet ha elfogadunk s ha bárhol alkalmazunk, akkor kétségbe vonhatjuk az egyház bármelyik hitczik- kelyét. Már most megfér-e az egyház tekintélyével ily tévelygés, vájjon az egyház nem az az intézmény-e, mely- nek a hit és erkölcs kérdéseiben tévedni nem lehet? Mi az ember rendeltetésének egyik fő része ? Isten dicsői- tése. Ha az egyház bizonyta1an valamely dologban, vagy ha Istennek ünnepies szertartások mellett ad há- lát kétes vagy csak valószínű dolgokért, vájjon ez is- tentiszteletnek nevezhető ? Az Istennek nincs szüksége arra, hogy az emberek : Érette hazudjanak.1) Az egy- ház nem valószinünek tartotta a bold. Szűz szeplőtelen fogantatását, hanem meg volt róla győződve. Bizonyít- ják ezt az atyák is így Negroponti János,*) sz. Péter, Argen püspöke, 3) György, Nikomédia érseke, a ki há- rom homiliában értekezett e tárgyról.4) Ezek szerint Mária fogantatása megünneplésének az oka mély meg- győződés volt. Szerintük Mária fogantatásának ünnepén annak az emlékét üljük, hogy a terméketlen földbe, sz. Annába, lett ültetve a legillatosabb rózsa, hogy Jézus Krisztus legtisztább templomának alapköve ele- kor lett letéve, hogy ekkor lett szőve az a fejedelmi bibor, melybe az Ige öltözött; hogy ekkor állíttatott fel a kapu, melyen csakis az Isten Igéje lépett be. Erről tanúskodik a görög egyház számtalan *) *) E>b. 13, 7. és 9. 2) In Homilia de Conc. Maria. Roskoványi. id. mű. VI. 58. 1. 3) ״In Conceptionem S. Annae quomodo concepit sanctam Dei genitricem.“ V. ö. Piazza Benedek : immac. conc. I. 635. 1. 4) Auctor Combefist. T, I. 9951 ׳. Roskányi. id. mű. IV. k. 58—63.11.
