Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
3. A bold. Szűz szeplő nélkül való fogantatása és a kihirdetés korszerűsége
175 későbbi irataiban nemcsak hogy tanította a bold. Szűz eme nagy kiváltságát, ג) hanem Pizában mint az 1263- ban tartott ״generale capitulum“ elnöke többi között elhatározta, hogy ezentúl az egész sz. ferenczrendi szer- zet tartsa meg a bold. Szűz szeplőtelen fogantatásának ünnepét. Továbbá a szeplőtelen fogantatásra szerzett officiumot később nemcsak a ferenczrendiek ״Breviariu- mába“, hanem az egész egyházéiba is bevitette, a mi által diadalra juttatta a jámbor véleményt. Mindemellett a párisi egyetem véleményét nem változtatta meg, míg végre az isteni Gondviselés tá- masztott egy férfiút, a ki azután magára vonta az egye- tem figyelmét és felvilágosítva ezt az igazságról, rábirta véleményének megváltoztatására. E férfiú a fájdalom oly korán elhúnyt Duns Scotus János volt. An- golországban az oxfordi egyetem legelső tanszékét birta. Midőn lombárdi Péternek a Sententiákról szóló harma- dik könyvét magyarázta, beható elméjével felfedezte Mária szeplőtelen fogantatásának legsikeresebb be- bizonyítási módját, a mennyiben a Szentirás ide vonat- kozó helyeinek és a szent atyák iratainak forgatása közben egész világosságában megtalálta az oltalmazó megváltásról (redemptio praeservativa) szóló tant, s ezzel Krisztus Urunk megváltásának valódi és szoros értelemben vett egyetemességéi. Ez által meg- döntötte az ellenek legerősebb ellenvetését, mert a megváltás egyetemessége volt az ellenmondásnak úgy- szólván sziklája. Kimutatta, hogy a bold. Szűz termé- szetes fogantatása nem akadályozhatta a malasztnak hatását: teljes világításba helyezte, mit tehet az Isten mindenhatósága és mint őrizheté meg Mária lelkét min- den legkisebb szennytől a léleknek a testtel való egyeJ) In Serm. 2־ de B. V. M.; ״Solus enim filius Virginis fuit ab originali culpa immunis, et ipsa Maler ejus Virgo.“ azután ; epuscul. de eccl. hierarch, és in Serm. 1. de B. V. M. Roskoványi: Beat V. Mar. in suo Cone. Immac. I. k. 85 — 88. 11.
