Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
2. Az emberi törvények és az engedelmesség, Lebmkuhl Ágoston j. t. után
139 törvények ellen támadhat s fog is engedetlenség támadni, hanem akár esztelenségből, akár rossz akaratból a leg- kifogástalanabb rendeletek ellen is. Itt félreértés forog fenn; hogy az egyes polgárnak joga van csak az alkot- mányszerü törvényeknek engedelmeskedni, nem annyit jelent, mintha joga volna tetszése szerint s büntetlenül az érvényes törvények ellen is engedetlenkedni csak azért, mert ő azokat érvényteleneknek tartja, vagy legalább azt állítja. Sőt inkább mindenki köteles vala- mennyi érvényes törvénynek engedelmeskedni, s ha ok nélkül tagadja meg az engedelmességet, kénytelen az állam büntető hatalmát, valamint annak jogát és hatal- mának egész súlyát, mely szerint parancsainak köz- vetlen teljesítését követelheti, elviselni.“ E szavak nem csak a szorosan alkotmányellenes törvényekre nézve érvényesek, hanem általában mind- azon törvényekre nézve, melyek vagy a jogi, vagy az erkölcsi renddel ellenkeznek. Csak attól az óvszertől kell eltekintenünk, melyet Mohi mind az állam, mind az egyes állampolgárok számára abban talál hogy az összeütközés végre is bírák által egyenlíttessék ki; mi tehát az államra bízzuk, hogy, ha neki s hivatalnokai- nak épenséggel úgy tetszik, durva kézzel nyomja el a jogot, erőszakot kövessen el védtelen alattvalóin. Ily durva eljárást mi meg nem akadályozhatunk ; csakhogy tagadjuk, hogy erre valakinek joga volna. Sokkal ég- bekiáltóbb elnyomás volna ez, mint ha egy szívtelen csaló felebarátja szükségét arra használná föl, hogy tőle vala- mit kicsikarjon s egyszersmind ügyessége és befolyása által az igazság üldözésének útját tudná állni; itt ta- Ián szükséges javakról van szó ; de alsóbbrendű javak- ról, amott pedig a szellemi, a legfelsőbb rend szűk- séges javairól, oly kísérletről, mely az embert saját lelki- ismeretével s Teremtőjével akarja ellenkezésbe hozni. Állításunk világosabb megértése végett, melysze- rint ugyanis csak képzelt ama veszély, hogy fékte-
