Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
2. Az emberi törvények és az engedelmesség, Lebmkuhl Ágoston j. t. után
sem létezik. Erre tehát valami jog■ megállapításánál szükség nem lehet. Az erkölcsi szabadság ellenben, mely a kierőszakoláshoz szükséges, létezhetik akkor is, ha nem az állam adta azt, létezhetik az állam előtt s tőle függetlenül is. De ״erkölcsi felhatalmazás“ ! Ezzel a modern jogi nézetek egy újabb sebét érintettük. Azt mondják; a jogi rendnek semmi köze az erkölcsi renddel; l) vagy pedig: oly rendek ezek, melyek érintkeznek ugyan, s egymással szoros viszonyban is állanak, a melyeket azonban határozottan szét kell választani. Helyes lenne az ? E két rendet meg kell ugyan egymástól külön• böztetni, de nem szétválasztani. Ugyanez oknál fogva hasonló joggal mondhatnák azt is, hogy a mértékletesség- nek semmi köze az erkölcsösséggel, A jog épen azon különös erkölcsi erénynek tárgya, melyet igazságos- ságnak nevezünk. A jog tere ennélfogva az erkölcsi rendhez tartozik ugyan, de ki nem meríti azt Lehet- séges oly cselekedet is, mely a jog tárgyát képezi, s a jog szabályai ellen épen nem vét s azért mégis er- kölcstelen. S miért ne lehetne ? Hiszen lehetséges oly tett, mely épen nem ellenkezik pl. a mértékletesség szabályaival s azért mégis erkölcstelen. Csak bárme- lyik erénynyel kell ellenkeznie. Egészen más dolog a sok szabály valamelyike s más a sok szabály kő zül egy meghatározott szabály ellen véteni. Bo- num ex integra causa, így szól az ismeretes axioma, malum ex quolibet defectu. Semmi sem lehet jogi- lag kötelesség s más tekintetben tárgyára nézve erkölcstelen egyszersmind. Utóbbi esetben egyszerűen נ) Újabban Endemann, Stintzing s legújabb időben az ó-katholi- kus karvezető Schulte még arról is vádolják az egyházat, hogy a jogról s erkölcsiségröl szóló tanokat mindenki kárára összezavarta. Némely akatliolikus írók, köztük pl. Trendelenburg persze más nézeten vannak. Utóbbi ugyanis, bizonyára helyesen, azt mondja, hogy a juridikai dolgok- nak az érkötésiektől való elválasztása a jogi fogalmakat szellemüktől megfosztotta (Naturrecht, 1868, 51. 1. s tovább)
