Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
2. Az emberi törvények és az engedelmesség, Lebmkuhl Ágoston j. t. után
125 mely alsóbb elöljáró ellenkező parancsa mentségül a felsőbb elöljáró világosan felismert parancsának áthá- gásánál; ily mentséget csak fel is hozni annyit jelen- tene, mint az engedetlenséget gúnynyal és megvetéssel tetézni. Már pedig Isten még a leghatalmasabb feje- delemnek is sokkal magasabb feljebbvalója, mint a mily magas feljebbvalója ez valamelyik főhivatalno- kának. A törvény érvénytelenségének ez alapjára vissza- vezethetők az alkotmányellenes rendeletek is; ott is korlátokat emelt egy magasabb, vagy legalább sért- hetetlen tekintély, melyeket ogyoldakdag áttörni nem szabad. Hol a legfőbb hatalom a népben, vagy annak a kormánynyal egyesült képviseletében fekszik, ott valóban felsőbb tekintély létezik, mely előtt az egyeseknek, sőt a kormány legmagasabb közegeinek is meg kell hajolniok. De ott is, hol a legfőbb hatalom súlypontja nem a népre van fektetve, ott is bizonyára alkalmazható ama szabály, mely szerint bizonyos szer- ződésszerü kötelezettség áll bizonyos •értelemben mind- két szerződő fél fölött, úgy hogy saját rovására egyi- kök sem tehet olyasmit, a mi a szerződéssel ellenkezik. Oly rendelet tehát, mely a jogosan fennálló alkot- mányba ütközik, ép oly érvénytelen és tartalom nélküli, mint valamely dölyfös városi tanács törvényellenes rendelete. Az utóbb említett redeletek azonban a harma- d i k okra is visszavezethetők, melynél fogva valamely törvény érvénytelennek bizonyulhat, t. i. az alattvaló felsőbb jogára. Természetes, hogy ily föltevés, mely szerint valamely törvényrendelet az alattvaló valame- lyik jogával összeütközik, lehetséges. Az alattvaló bizonyára a törvényhozóval szemben is bír bizonyos joggal, különben még inkább képezné annak tulaj- donát, mint a rabszolga uráét. Az egyednek minden emberi törvényhozás előtt vannak jogai, mert min-
