Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

2. Az emberi törvények és az engedelmesség, Lebmkuhl Ágoston j. t. után

az egyiket, vagy a másikat teljesítjük. Ily törvények az u. n. büntető törvények, Hogy ilyenek léteznek, azt értelmes ember kétségbe sem vonhatja, noha nem min- dig könnyű megmondani, vájjon bizonyos esetben ily büntető törvénynyel van-e dolgunk, vagy pedig oda irányul e a törvényhozó szándéka, hogy a törvény ki- vánalmainak teljesítésére már eleve lelkiismeretben kötelezve legyünk. Ily büntető törvénynek tekintendő számos rendőri rendelet, kivált az olyan, melynél a büntetés mértéke sokkal magasabb, mint az első sor- ban követelt cselekedet értéke vagy fontossága.

Azonban, s erre különös súlyt kell fektetnünk, akár szigorú büntetés jellegével bír a kiszabott bűn- tetés, akár pedig a törvény első rendű követelésé- nek szabadon választható egyenértékével: a bünte- tésre való kötelezettség mégis minden esetben folté- telezi, hogy a feljebbvalónak joga legyen a törvény ez első rendű követelésére. A szoros értelemben vett büntetés föltételezi, hogy a büntetendő olyasmit mu- laszt el, a mire lelkiismeretében kötelezve volt, s mihez a parancsolónak joga volt; e büntetés csak mint a vétek következménye gondolható. A tágabb értelemben vett büntetés, mint egy más cselekedetért vett egyenérték csak akkor bír értelemmel, ha az a másik cselekedet jogosan követelhető. Hogyan is kö- vetelhetnék én egyenértékű kárpótlást olyasmiért, a mihez jogom nincs ?

3. Ezzel áttérünk a harmadik módra, mely szerint az alattvaló a törvénynyel szemben állhat , midőn ugyanis a feljebbvaló követelése jogtalan, a törvény vagy rendelet érvénytelen. Ez esetben is kötelezve lehet az alattvaló a parancsoltat, ha csak tiltva nincs, teljesíteni, vagy pedig, akár megengedett, akár tilos az, a mi meg van parancsolva, mulasztás esetében a büntetést elvállalni. De ha ekkor beáll a kötelezettség a kisza- bott büntetés elviselésére, akkor ez nem egyéb, mint