Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
II. Az oktatásszabadság a francia forradalomig
36 badság folytán a művészet és tudomány Görögországban a legszebb virágzásnak indult. Valamint Görögországnak Sparta kivételével, ép úgy nem volt tudomása Rómának sem állami, sőt kötelező nevelésről, a nevelés itt is egészen a családra volt bízva. A ki elég gazdag volt, magántanítókat tartott, különben pedig a gyermekeket nyilvános iskolákba küldték, melyek, valamint Rómában, épen úgy a provinciákban is léteztek és ezekben a tanulók a tudomány elemeiből nyertek oktatást, miután már a szülői házban vagy a szülőktől, vagy a rabszolgák egyikétől az Írást és olvasást elsajátították. A ki azután magasabb műveltségre vágyott, valamely felsőbb tanintézetet látogatott, melynek tanárai rendesen görög grammatikusok vagy rhe- torok voltak , kik a latin és görög nyelven kívül még a számtant, zenét, festészetet, mértani és csillagászatot is tanították. A római ifjú classicus nevelését az önmaga által választott tanár vezetése alatt az ékesszólás és bölcsészet tamulmányozása fejezte be. Az ily nevelésnek és szabad eljárásnak az oktatás terén kitűnő példáját találjuk Cicero ifjúságának történetében. Arpinumban előkelő és tehetős családból származván, testvérével együtt már a szülői házban nyerte egy tisztes matrónától első és gondos nevelését ; épen így voltak halhatatlan fiaiknak első nevelői a Gracchusok anyja , Cornelia ; Caesar anyja , Aurelia és Augustus anyja, Attia. Cicerót atyja, ki fiában különösen a dicsvágyat és nagyratörekvést iparkodott föléleszteni, már kora ifjúságában Rómába küldötte C. Aculeushoz, egy magas érdemekkel biró római lovaghoz, ki az ifjút saját két fiával együtt a kitűnő szónok, L. Crassusnak jónevű rendszere szerint taníttatá , ellenőrizvén épúgy a tanítást , mint a tanítókat. Ily előkészületek után Cicero nyilvános iskolára ment egy görög tanítóhoz részint, hogy a görög nyelvet elsajátítsa , részint pedig, hogy az emberek közt szabadabb mozgáshoz szokjék. Cicero