Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)

I. Az egyház, az állam és az iskola feladata

20

szellemben nyilatkozik Smith Gerrit, amerikai államférfin, ki az Egyesült-Államokban egy igen jelentékeny és folyton erősbödő párt élén áll, mely azt követeli, hogy az állam az oktatásba és nevelésbe egyáltalán ne avatkozzék. „A kormánynak , — mondja Smith G., — époly kevéssé hivatása belenyúlni az iskola szervezésébe, mint az egyház szervezésébe; — és azon1 nyomós érvek, melyek az egyház ügyeibe való beavatkozás ellen szólnak, érvényesek általában az iskola ügyeibe való beavatkozás ellen is . . . A szülőknek épúgy joga van gyermekeik számára az iskolát, mine az egyházat megválasztani. — A katholikusok és sokan a protestánsok közöl is nincsenek megelégedve az oly iskolával, mely nem positive és határozottan vallásos. Innen ered ellenállásuk az állami iskolával szemben , mely bűnös egyezményen alapszik, oly egyezményen, mely az iskolából a vallást és a szentirást ki akarja zárni. Az állami iskola mindig és szükségképen az egyezmények hosszú során alapszik, és most minden valószinüséggel igen közel vagyunk az utolsó egyezményhez, mely magában foglalja az iskola teljes elválasztását a vallástól. Erre nézve pedig ki kell mondanom, hogy az oly iskola igen keveset, vagy épen semmit sem ér, mely a gyermeket azon korban fogadja kebelébe, midőn minden benyomás iránt legfogékonyabb, és mégsem akar vallásos jellemének képzésére befolyni . . . De ismét azt mondják , hogy az állami iskolákat azon bölcs szándékból alapították, hogy megakadályozzák a felekezeti iskolák szaporodását. Mi pedig azt feleljük, hogy az államnak époly kevéssé feladata a felekezeti iskolák szaporodását megakadályozni, mint a mily kevéssé feladata megakadályozni a különböző felekezetű templomok szaporodását, és a népre kell hagyni mindkettőnek létrehozását. Az állam alattvalóiért sohasem tehet többet, mint hogy azok személyét és vagyonát védje. Ha ők még így megvédve sem lesznek boldogok, akkor az ily sze-