Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
V. Küzdelem az oktatásszabadság ellen
98 násiumi oktatással összekötött tápintézetet állítson. Hasonló tevékenységet fejtett ki az egyház a népoktatás mezején is ; e téren különösen az iskolatestvérek és az apácák iskolái örvendettek legnagyobb pártolásnak , míg a falusi iskolák számára a püspöki tanítóké- pezdék neveltek derék néptanítókat. Az egyház működésének koronáját képezte az 1834-ben alapított katho- likus egyetem, mely a következő évben I.öwenbe tétetett át és XVI. Gergely pápa által megerősíttetvén, a katholikusok bőkezűsége folytán dúsan javadalmaztatok. A kath. egyetem nemsokára fölülmúlta a genti és lüttichi állami, valamint az újonan alapított brüsseli szabad egyetemet is, és már a negyvenes évek közepén annyi hivatalnokjelöltet adott az államnak, mint a többi 3 'egyetem összesen. És míg az utóbbiak évenkint 600,000 frankba kerültek az államnak, addig a kath. egyetemre az állam semmit sem költött, noha majdnem felét oktatta Belgium felsőbb tanulmányokkal foglalkozó ifjúságának. De ezen szabadság és ebből az egyházra háramló előny természetesen nem volt Ínyére a páholynak és a divatos szabadelvűségnek, és azért egy hatalmas radi- calis párt alakult, mely mint a „Hist.-polit. Blätter“ egy belgiumi levele panaszkodik '), 1842-ben egy új választási reformmal alá akarta ásni a belga alkotmányt, hogy a katholikusokat az egyház javára szolgáló vallás és oktatásszabadságtól megfoszszák; e párt egyúttal meg akarta semmisíteni a püspökök és egyháziak által alapított intézeteket nyilvános és államköltségen alapított és föntartott iskolák segélyével, melyekből a vallást vagy egészen száműzték vagy számára a legutolsó helyet jelölték volna ki. Alig jutottak kormányra 1847-ben a szabadelvűek, máris nyiltan föllépett a velők született ellenséges irány, melyet az alkotmány által biztosított ') IX. köt 784. 1.
