Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
VII. Az anyagelviség tana az élő lényeg fajainak eredetéről
87 alkalmazkodniok kelle, mások lettek volna. Ezen eset- legességi elmélet ellenében azonban megjegyzendő először, hogy ép ez által az egész elmélet mellett felhozott érv, névszerint a mesterséges tenyésztésből vont analógiái érv, teljesen megsemmisül. Mert, miután a mesterséges tenyésztés bizonyos terv szerint és megfelelő tervszerű kiválasztással történik, ebből hasonlóság útján csak azt lehetne következtetni, hogy a természet, ha a tenyésztésben szintén határozott terv szerint járna el, és határozott tervszerű kiválasztást eszközölne, ugyanazon eredményt létesíthetné, melyet a mesterséges tenyésztés mutat fel. De ők nem igy következtetnek, hanem azt mondják : mivel tervszerű kiválasztás és tenyésztés határozott eredményt képes felmutatni, ugyanazon eredményt egyszersmind tervszerűtlen, esetlegességre bizott fejlesztés is elérheti. Ez pedig bizonyára hamis következtetés ; még pedig annál inkább, mivel a tények is hangosan ellene bizonyítanak. Maga Darvin is azt mondja, (über die Entstehung der Arten 115 1.), hogy, ha a tenyésztő az egyedeket szabadon magokra hagyja, munkája teljesen sikertelen lesz. Tehát a mit a mesterséges fejlesztés létrehoz, ugyanazt a magára hagyatott természet, nem hozza létre. Innét biztosan állíthatjuk, hogy ott, hol valamely említésre méltó változás jő létre, ez csak az embernek behatása alatt és akarata folytán történik, ki a természet által szolgáltatott változásokat bizonyos rá nézve hasznos irányban egyesíti. Ha ezt tenni megszűnik, úgy a természet ismét korlátlan jogainak birtokába lép, és akkor vége minden tenyésztésnek. Ehhez járul másodszor: Föltéve ugyanis, hogy az esetlegesség a neki tulajdonított szereppel csakugyan bir, „akkor minden egyes tökéletesedés létesítésére, a meglevők föntartására, azok fokozására, azoknak az ivadékokra való átruházására, és igy tovább, a szerencsés esetlegek millióinak találkozása kivántatnék.“ De miként magyarázzuk meg a szerencsés esetlegek milliói-
