Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
V. Az anyagelviség tana a világ keletkezéséről
72 hogy az Óceán nagyságának és kiterjedésének lényeges változása, a szárazföld és vizek máskénti felosztása, a föld összes flórája- és faunáját megsemmisítené. Következőleg csak a fennálló, és semminemű más felosztás nem alkalmas a növényék és állatok fentartására. Visz- szavezethetjük-e már most e fennálló felosztást bizonyos vakszükségességre mint létokra? Bizonynyal nem. Mert eme felosztás önmagában véve teljességgel más is lehetne, és sehol sem lelünk elegendő alapot eme felosztás szükségességének föltevésére. Sőt ellenkezőleg, eme felosztás megfejtésére egy céltadó okhoz kényteleníttetünk folyamodni s föltenni, hogy ezen felosztás az említett létok által kezdettől fogva tervszerüleg lön megállapítva 1). —És igy lehetne a természeti tünemények köréből még igen sok példát felhoznunk, melyek mind a természetben tényleg létező végokról tanúskodnak. c) Begszembeszökőbben nyilvánul azonban a cél- és tervszerűség a szerves életerő működésében. Az életerő összes működése a szervezet idomitására s fejlesztésére, annak legkisebb részecskéit sem véve ki, mint céljára irányul, s egész a legparányibb részletekig tökéletesen tervszerüleg halad kijelölt iitján. „Valamennyi magasabbrendü állatnál már az anyaméhben, a tojásban képződnek a tüdő-, szem- és fül szervei, jóval előbb, mintsem a levegőnek érintése, a látidegnek a fény-, a hangidegnek pedig a hanghullámok által való izgatása megtörtént volna. S e szervek mindenütt oly Szorosan s oly összhangzólag vannak nemcsak az állatok természetéhez, hanem a levegő és fény sajátságaihoz is idomítva, a mint csak megkivántatik ahhoz, hogy a tüdő, szem és fül rendeltetésüknek megfelelhessenek. A hal szeme pl. szigorúan a víz sugártörési törvényeihez van alkotva ; mig kopoltyúi ép oly tüzetesen felelnek meg a sürü anyagnak, mely nála a levegőt helyettesíti. To- *) *) V, ö. Ulrici, Gott und Natur. J
