Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
V. Az anyagelviség tana a világ keletkezéséről
I lón, minél sűrűbbekké váltak a tömegek, s ennek következtében a központfutó erő is nagyobb lett. d) Midőn már most. a központfutó erő egy bizonyos idő múlva oly nagy lön, hogy a központhozi erő felett túlsúlyra vergődött, szükségképen be kellett következnie annak, hogy a keringés által mindinkább kidomborodott központi test egyenlítőjéről egyes rész, többnyire gyűrű vagy kör alakjában levá Íjon. Ezen övön vagy gyűrűn később zavarok folytán, melyeknek ki volt téve, rések támadtak, minek következtében a gyűrű szétszakadt s golyóvá tömörült, mely ezentúl mint bolygó a központi test körül forgott. így ismétlődött ezen gyűrű- s golyóképződés, míg a bolygó-rendszer teljesen kifejlődött. így keletkezett tehát a mi naprendszerünk ; és valamint ez, ép úgy keletkezett a többi világtest is megfelelő bolygó-rendszereivel együtt. Ugyanis nemcsak azop űr, melyben naprendszerünk mozog, hanem az egész világűr is eredetileg igen finoman elosztott gőzalakú állagokkal volt megtöltve, s e finom állagok lettek a jelenleg világtestekké sűrűsödött anyagok substratumai ; ezen sűrűsödés pedig akként történt, hogy ezen gőzalakú állagok a világűr különféle pontjain szilárd magokká összpontosultak, melyek végre égitestekké alakulván, a tengelyük körüli forgás által boly góiknak adtak léteit, s ezeket maguk köré csopor- tosíták. e) Valamint az egész mindenség, úgy a föld is szerintük csak lassú fejlődési folyamaton keresztül nyerte azon alakot s minőséget, me]ylyel jelenleg bir. A geológusok, hogy a föld keletkezési folyamatát közelebbről meghatározhassák, két különböző vélethez folyamodtak. Némelyek ugyanis a földet erőmű tani és vegyi utón a vizből származtatják — neptunismus ; — míg mások tüzes eredetet tulajdonítanak neki — Vulkanismus vagy plutonismus. — Az anyagelviség leginkább e másodikhoz, vagyis a plutonikus vélethez ragaszkodik, mivel ezt — 54 —