Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
III. Az anyagelviség ismerettana
40 dűl a természetre van utalva, tehát tisztán természet- ismeret. Ép azért azt tanítja továbbá, hogy az összes tudományos kutatásokban egyedül a természettudományi módszer a jogosult ; és csak míg ehhez ragaszkodunk és ezt követjük szilárdan, vezethet a tudományos kutatás valódi megismerésre. A hol tehát a természettudományi módszer határa van, ott van természeti ismeretkörünk határa is. És ha valaki ezen határt átlépi, az a képzelem végtelen országában vész el. Ha már most ezen általános elvet a jelen kérdésre alkalmazzuk, úgy a természettudományi módszer segélyével csupán addig jutunk, hogy elismerjük, miszerint a gondolkodás az agy szervéleti mozgásán alapszik; minthogy csak eny- nyire vezet bennünket az észrevevés és az inductio. Hogy azonban az agy ezen szervéleti mozgásából miként támad az érzés, az eleven képzelet, vagy mi több az öntudatos gondolat, erre vonatkozólag a természet- tudományi módszer utján eredményre nem juthatunk, sőt e módszer a kutatásra ezen a téren többé nem is alkalmazható. És minthogy más ismeret, mint a természetes nem létezik, és minthogy más módszer, mint a természettudományi nem jogosult ; azért ez ismeretünk természetes határa, melyen túl mennünk nem szabad. Ismeretünk lényegét tehát csak annyiban határozhatjuk meg,hogy bizonyossággal állíthatjuk, miszerint az, az agynak szervéleti mozgása ; hogy azonban ezen mozgásból miképen lesz érzés, élénk képzelem, és öntudatos gondolat, az titok marad előttünk, minthogy ismeretünk ezen térre hatolni már természeténél fogva képtelen. 7. De vájjon mi haszna van ezen magyarázatnak ? Hisz épen ez erősíti meg azon állítást, hogy az anyagelvi álláspont teljesen egyoldalú. Mert ha az emberi ismeretnek az érzéki tapasztalásra való szorítása, és a természettudományi módszernek kizárólagos érvényesítése és alkalmazása azt eredményezik, hogy általuk az ismerettannak épen legfőbb sarkpontjai, t. i. az érzés,