Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
II. Az anyagelviség történelmének vázlata
21 szerint az illető cselekvés által valami jót érünk vagy valami rosszat hárítunk el. Az erény nem egyéb mint azon művészet, mely által magunkat, mások boldogságának előmozditása által boldogokká teszszük Minden szenvedély jogosúlt. Az állam büntető törvényhozásának nincs más célja, mint hogy vagy a szenvedélyek működéseit korlátozza az által, hogy a büntetéssel való fenyegetődzés által erősebb motívumot erőszakoljon az emberi akaratra, vagy, hogy elvegye az egyesektől azt a hatalmat, mely- lyel azok másoknak árthatnának. 14. A „Système de la nature“ az anyagelviség teljes győzelmét jelezi Franciaországban a lefolyt 18-ik század folyama alatt. E könyv az emberi ismeretnek minden eszményi elemeit, a társadalmi élet minden erkölcsi s vallási alapjait tekintet nélkül kockára tette, sőt azokat gúnyolta és lábbal tiporta. Ennek következményei el nem maradhattak. Véres vonásokkal örökítette meg azokat a franczia forradalom a történelemben. Mindazonáltal az anyagelvi irány a forradalom alatt és után is tovább fejlődött Franciaországban. Ez időben Cabanis (17 52-—1808), az anyagelvi physiologia létrehozója tűnt fel, ki „Rapport du physique et du moral de l’home“ cimü művében 1802, e tételt állította fel : A gondolat csak az agynak kiválasztása, és az agy ép úgy hozza létre a gondolatot, mint a gyomor megemészti az ételeket. Az anyagelvi irány képviselői közül továbbá Eamark természettudós, a leszármazási elmélet szerzője is említést érdemel, ki az élet keletkezését az ősnemző désből (generatio aequi voca) szárma- tatta le, az életet pusztán physikai tüneménynek nyilvánította, a különféle fajok keletkezését egy őslény folytonos tovább fejlődésére vezette vissza, jés az ész tevékenységét a központi idegrendszer puszta mozgási tüneteinek nyilvánítá. Ezen gondolaton élősködött azután az anyagelviség Franciaországban és a legújabb időkig, nem is hozott semmi újat napvilágra. A Comté által alapított modern francia positivismus, alapjában véve csak új módosítása a régi anyagelvi tételeknek. Mert midőn a positivismus azt mondja, mi csupán anyagot
