Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
II. Az anyagelviség történelmének vázlata
fogva a bölcsészet is megszakítá a régi kér. bölcselettel való összeköttetést és egészen új kifejlődést kezdeményezett, ekkor az anyagelvies gondolkodás is félretett minden a kér. öntudatra való tekintetet, s újra nyiltan és minden tartózkodás nélkül lépett föl a történelem színpadára. Cartesius egész természetbölcseletének alapjául a dynamismussal szemben a mechanismust tévé, és legalább az érzéki életet egészen mechanikus és materialistikusnak nyilvánító ; Gassendi feléleszté az antik epicureusféle parányelméletet és a természetet és természeti tüneményeket a parányelmélet véletéből igyekvők kimagyarázni a nélkül azonban, hogy az Istennek, mint a világ teremtőjének és kormányzójának, valamint a léleknek létét is tagadta volna ; verulami Baco lemondott az eddigi tudományos módszerről, és minthogy a bölcsészeti vizsgálódás alaptárgyául a természetet fogadta el, egyedül helyes tudományos módszernek az inductio módszerét hirdette, és ez által az emberi ismereteknek eszmekörét, melyre ezen módszer nem alkalmazható, minden lehető módon korlátozá. így készen volt már minden elem, melyeket az anyagelviség önalkotásának céljára felhasználhatott, és ennél fogva már az említett jelenségekkel egyidejűleg merészen fölütötte fejét a bölcsészet terén az által, hogy ellenséges állásba helyezte magát a bölcselet ideális irányával. 9. Hobbes Tamás volt az első, ki az anyagelviség alapvonalait megállapította. Ez vallási nézeteiben a socinianistikus tan felé hajlott, bölcseletében pedig az emberi gondolkodás eszményi tartalmáról nem akart tudni semmit. A bölcseleti vizsgálódás szerinte egyes- egyedül az anyagira, a testire van szorítva ; természetfölötti létről semmit sem tud. — A bölcseleti vizsgálódás szerinte csupán az érzék alá eső tünemények létrejöttét természetes okaikra visszavezetni, azokat belőlök kimagyarázni s egyszersmind további lehetséges tüneményeket, melyek ezen okokból származhatnak