Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
XII. Az anyagelvi államtudomány
14I magát minden alól felszabadította, a mi független szabadságát korlátozhatná és hogy a függetlenség és önállóság kéjérzetében dőzsölhet. Mi történik azonban ? O egy oly hatalomnak lesz rabszolgája, mely a leg- túlzottabb követelésekkel lép elébe és tőle feltétlen engedelmességet követel. Az állam az, mely Isten helyébe lép, mely azonban többé nem a szeretet Istene, hanem bálvány, mely minden önállóság és szabad javadalmak áldozatát követeli, a nélkül, hogy érte csak valamit is nyújtana, a mi a hozott áldozattal felérne. A szeretet Istenének a feltétlen engedelmességet megtagadták, s ime, a szeretet nélküli és szívtelen állam korántsem, mint az Isten, azok érdekében, kik neki engedelmeskednek, hanem saját érdekében, feltétlen engedelmességet követel. Ez ama csere, melyet az istentagadóvá lett emberi szellem tesz; de egyszersmind ez a büntetés is, mely őt az Istenneli ellenszegülésért éri. És még azzal sem vigasztalhatja magát, hogy az absolut állam eme követelményeinek ellenszegülhet. A szeretet Istene ellen teheti ezt, de az állam ellen nem. Mert ne alkalmazkodjék az állam követelményeihez, karhatalommal lép az föl ellene, mely őt az állam akaratának engedelmeskedni kényszeríti és ha még netán eszébe jutna saját akaratához ragaszkodni, kérlelhetlenül bünteti. A kö- nyörületlen államhatalom damoklesi kardja függ felette, és reszketve, akarva nem akarva, engedelmeskednie kell. Számára csak az marad fenn, hogy az elkerülhetetlenbe belenyugodjék, és rabszolgaként játszék lánczáival, hogy a rabszolgaság tudatát elhallgattassa és saját szerencsétlenségét feledje. 9. Mit szóljunk ezen államelméletről tudományos álláspontból ? Kétségkívül minden tekintetben elvetendőnek kell azt tekintenünk és pedig : a) A vallás-, erkölcs és jog szempontjából. Miféle szánandó képmutatás az, mely a vallást agyrémnek tartja ugyan, de azt, mint az „alsó néposztály“
