Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
VIII. Az anyagelviség tana az ember eredetéről
107 zedék mondom: oly ijesztő sülyedésnek indult, melynek vége csak a romlás és pusztulás lehet. ') 5. Záradékul nem lesz még fölösleges megjegyezni, hogy az emberi és majom szervezet közti hasonlóság dacára is, mint a melyre az anyagelviség az embernek a majomtól való leszármazási elmélete érdekében hivatkozik, másrészről e két szervezet közt oly lényeges különbségek vannak, melyek az említett elméletet teljesen megdöntik. Maga Vogt is még 1851-ben, a következőket irta (Zoologische Briefe II. 538 1.): Az emberi koponya, az emberhez hasonló majométól még kifejlett állapotában is lényegesen különbözik, részint az agyrészek végtelenül tökéletesebb kifejlődése, részint az állkapocs visszavontsága által. Az ember koponyája magasabban boltozott, homloka meredekebb, állkapcsa ke- vésbbé halad csúcsosan előre, mint bármely más állaté ; és mig az ember arcszöge 700—8o° közt váltakozik, addig a kifejlett orangutángé csak 3O0-ot, a csimpanszé pedig legföljebb 35°-ot ér el."Az emberhez leghasonlóbb majmok feje is, ha azt felülről tekintjük, egy igen meg- nyujtott tojásalaknak 'tűnik fel, mely két, majdnem egyenlő félből, a koponyából és az arcból áll; mig a legmegnyujtottabb néger fejnél is, az agy alapjának középpontján át húzott egyenes, egészen a velőrészbe esik. És valamint a fejnél, különösen a nyultagy hely zetében, úgy a csontváz többi szerkezetében is félreismerhetetlen az egyenes testtartás és járásra való törekvés. A majmok hátsó végtagjai mind hosszúságra, mind terjedelemre nézve majdnem megegyeznek a melsökkel ; az embernél ellenben amazok ezeket jelentékenyen fölülmúlják, és ez különösen azon izomtömegek nagymérvű kifejlődésében mutatkozik, melyek a törzs egyenes tartására, és a test hordozására szolgálnak. Ennélfogva az *) A darvinismusra vonatkozólag v. ö. egyebek közt : Homo versus Darvin. Lipcse 1872; és az én cikkemet: „Der Darvinismus.“ Katholik, 1874. folyam, július—augusztus és szepteraberhavi füzetek.
