Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
IX. Földtan és szentirás
74 \ \ \ csigák- és remeterákokat, és végül néhány halat. To- vább haladva fölfelé, találunk néhány szárazföldi nö- vényt (harasztot) is, melyek mivel a tenger mélyebben fekszik, mint a szárazföld lakóival, a tengeri szerveslényekkel bizonyára egyidéjüeknek, ha csak nem idősebbeknek tekintendők. Ezután az elsőleges korszakhoz tartozó kőszén- képlet következik,__mely kőszenünket szolgáltatja, és a mely az ösvilág egy szerfölött bujanövésű s a mi tö- zegingoványainkhoz, vagy máskép zsomblápainkhoz hasonló növényzetéből képződött. E növény-képződmények roppant nagy elterjedtsége miatt ezt, hogy a másodlagos vagyis az őskorszak (palaeozoische Periode) jellege ki legyen tüntetve, „kőszén- vagy növény-korszaknak“ nevezték el. E/en réteg növényei bárhol, ha ■ mindjárt az éjszaki sarkvidéken találtatnak is azok. inkább a forró övi vidékek növényeihez hasonlítanak, és azért ebből azt következtetik, hogy az éghajlat az akkori időben egyenletes forró övi volt. A másodlagos korszakban azután mindennemű Viziállatokat találunk, a halaktól kezdve egész a nagy özöngyikok- (saurier) és békanemű hüllőkig (óriás- békákat, melyeknek előfutárai egyes halfajok mellett elvétve már a megelőző korszakban is mutatkoznak), még pedig oly nagy mennyiségben, hogy ezen másodlagos- vagyis középkorszakop (mesozoische Periode), a ..tengeri állatok és hüllők uralmáéról nevezték el. Azonban e korszak végén már a madarak is jelentkeznek. a mennyiben ekkor már mint átmeneti állat nemcsak a sajátságos alakú „röppujj“ (Pterodacty- los) létezett, hanem valóságos madarak is, részint lábnyomaik, részint tolláik lenyomata, sőt teljes csontvázak által is (mint a solenhofeni palában), bizonyítják akkori létüket. Csak a harmadlagos korszakban lépnek azután fel a tulaj dónképeni szárazföldi és emlős állatok. Miután
