Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
VI. A négy első nap, a csillagászat és a földképződéstan
6o egyezik ez össze különösen a keresztény időszámítással, mely csak évezredekről beszél 7 A féléiét ötre á'Z, högy a keresztény időszámítás, az ég és föld keletkezését illetőleg csak hat napról vagy korszakról beszél, nem pedig évezredekről. Csak az első ember teremtését számítja a patriarchák életkorának bibliai adatai nyo- V mán öt, egész hat évezredre Kr. e. A világ teremtetését magában foglaló időszakot pedig hat napra osztja, melyek természetesen mint isteni napok vagy korszakok, határozatlan tartamuak ; s ha valamint a teremtést átölelő tér ránk nézve megmérhetetlen, a teremtést átölelő időt is megmérhetetlennek mondjuk, úgy ez ellen a szentirásnak semmi kifogása sincs. A szentirás csak azt állítja, hogy a mindenségben mindkettőnek, mind a tér-, mind az időnek kezdete volt. Azt sem mondja a szentirás, hogy a csillagok csak a föld után keletkeztek. Sőt ellenkezőleg a szentirás szerint bizonyos az, hogy a csillagok nem képeztethettek a föld után, minthogy a nap és holddal egyidejűleg a negyedik napon, — nem képződtek, mint azt némelyek tévesen állítják ; hanem ekkor nyerték földünkre való teljes befolyásukat, s igy a földdel, (mely szintén csak a harmadik nap végén nyerte teljes befejezését) legalább is egyidejűleg keletkeztek. De mégha azt is be lehetne bizonyítani, hogy földünknél korábban képződtek, a szentirás még ezzel sem ellenkeznék. A szentirás a külső látszat után indulva mondja ugyan, hogy az egész égboltozat, tehát a csillagvilág is, keletkezését tekintve a földdel egységes összefüggésben van. De ezen egységes összefüggés is, melyet pedig a csillagászat is hajlandó elfogadni, a legnagyobb valószinüséggel föltételezi, hogy a mi naprendszerünkhöz tartozó testek egyidejűleg, és párhuzamosan fejlődtek ki ; ebből azonban ismét nem következik az, hogy az az egész égrendszerben is igy történt, s valamint valamely fának egyes alkotó részei csak egymásután fejlődnek ki (noha az égboltozat épületének
