Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
XIII. A bünbeesés
keresztény, a ki hisz a megváltásban, tudja, hogy az átoknak másik oldalán áldás virul. Az első emberek fügefa levélből készitének maguknak kötényeket, hogy mezítelenségöket befödjék; mert ők, kik az állatokkal eddig békében éltek, bizonyára iszonyodtak attól, hogy állati életet oltsanak ki azon célból, hogy annak bőrét felhasználják. Azért eleinte az Isten készített nekik állatbőrből ruhákat és megengedé ezek használatát, azaz utasítást adott nekik, s följogosította őket az állatok leölésére, s bőrüknek ruházatul való fölhasználására. Az állati húsnak élvezete pedig csak a vízözön után lön megengedve. — Hogy az emberek első ruházata állatbőrből állott, azt minden nép mondája bizonyítja. Sőt mi több, oly élénkek valának eme hagyományok, hogy egyes népeknél mint az indiánoknál, az úgynevezett gymnosophisták (erdei remeték) egyesületei keletkeztek, kik az emberiség első korát utánozva hússal egyáltalán nem, hanem csak gyümölcscsel táplálkoztak, testüket nem ruhával, hanem csupán állatbőrrel fedték ; a szentség magasabb fokán állók pedig fahéjakkal és levelekkel ruházkodtak. ') Isten eme szavai : „íme Ádám olyan lett, mint egyik közölünk, jót és gonoszt tudó ; most tehát netalán kinyújtsa kezét és az élet fájáról is vegyen, és egyék és örökké éljen,“ . . . mintegy bevezetésül szolgálnak a paradicsomból való kiűzés tényéhez. Ugyanis most, midőn az Úr a szánakodó részvét egy nemével (ehhez hasonló fordul elő föntebb e szavakban ; „Es mindkettőnek megnyilának szemei és észrevevék hogy mezítelenek“) tesz vonatkoztatást a sátán hazugságára mely ép az ellenkezőt eredményezé, és mely a helyett, hogy az első embereket az Istenhez közelebb hozta volna, inkább a gonosznak és romlásnak dobta oda zsákmányul: egy kis félbeszakítás után hozzá tévé: „most tehát ne- *) *) Clem. Alex. stromat. 359 és 538 11.
