Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
XI. A paradicsom
82 és bojtorjánnal benőtt talajtól kelljen kenyerét kicsikarnia. „Még nem léteztek a megművelt földnek gyümölcsei és füvei“, midőn a mindenség Isten kezéből kikerült, miként a következő fejezet a bűnbeesés történetét megkezdve mondja, hanem az Isten az embernek jobb sorsot szánt, és — „a paradicsomba helyezte őt.“ XI. A paradicsom. Gen. II. 4—15. „Ez az ég és föld eredete, mikor azok teremtettek az napon, melyen alkotta az Úr Isten az eget és földet, es a mezőnek minden cserjét, mielőtt kijött a földből, és a tartománynak minden füvét, mielőtt kicsirázott, mert még nem bocsátott vala az Úr Isten esőt a földre és nem volt ember, ki mivelje a földet: hanem forrás jő vala fel a földből, megöntözvén a föld egész szinét. Alkota tehát az Úr Isten embert a föld anyagából és orcájára lehellé az élet leheletét, s igy lön az ember élő lénynyé. Plántálta vala pedig az Úr Isten a gyönyörűség paradicsomát kezdettől melybe helyezé az embert, a kit alkotott vala. És nevele az Úr Isten a földből mindenféle tekintetre szép, és életre kellemes fát: az élet fáját is a paradicsom közepén, s a jó és gonosz tudásának fáját. Es folyóvíz megyen vala ki a gyönyörűség helyéről a paradicsom meg öntözés éré, mely onnan négy főágra oszol. Az egyiknek neve Fizon; ez az, mely körülfolyja Hevilátnak minden földét, a hol arany terem, és azon földnek aranya legjobb, ott találtatik bdellium és ónix-kő. És a második folyóvíz neve Gehon ; ez az, mely megkerüli Szerecsenországnak egész földét. A harmadik folyóvíznek neve pedig Tigris ; ez foly az dssiriusok felé. A negyedik folyóvíz pedig az Euphrates. Vivé tehát, az Úr Isten az embert, és helyezé öt a gyönyörűség paradicsomába, hogy mivelje és őrizze azt. “
