Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)

Második rész - Ötödik könyv. A társadalomról, melyet a nemzetek egymásközt alakítanak

597

toria, egyike azon nagy spanyol hittudósoknak, kiket tulajdonképen a népjogi tudomány alapítóinak kell tekintenünk, írt. Victoria, Soto és Suarez állíták föl azon elveket, melyeket később Grotius fölvett, rendszeresített és kifejtett, azonban nem a jog ama rationalistikus nézetének belevegyítése nélkül, a melytől még a hivő Protestantismus sem szabadulhat meg. Victoria canonjai igy hangzanak : !)

I. Az uralkodó, kinek hatalmában van háborút viselni , mindenekelőtt tartózkodjék bármily ürügyet s okot keresni a háborúra ; ellenkezőleg, ha lehetséges, minden emberrel, Pál apostol rómaiakhoz irt parancsa szerint békében kell élnie. Meg kell emlékeznie arról, hogy az emberek mindnyájan testvérek ; hogy kötelességünk azokat, mint önmagunkat szeretni és hogy mindnyájunknak Istene egy és ugyanaz, kinek itélőszéke előtt egykor kivétel nélkül számot keilend adnunk. Fölötte nagy barbárság jele, a háborúra ürügyeket keresni és örvendeni, ha ilyeneket föllelni véltek ott, hol arról van szó, hogy embereket öljenek és semmisítsenek meg, a kiket Isten teremtett, és a kikért Krisztus meghalt. Tehát csak fájdalommal s az erőszaknak engedve, szabad az ügyet a háború végső szükségéhez juttatni.

II. Ha a háború igazságos ügyért van megkezdve, akkor azt nem azért kell viselni, hogy az ellenségeskedésekbe bevont nemzet tönkre menjen, hanem azért, hogy a megsértett jognak elégtételt szerezzünk, a hazát rnegvédjük és csak azon szándékból, hogy a háború által békéhez és biztonsághoz jussunk.

III. Ha a győzelem ki van víva és a háború be van fejezve, a győzelemmel illően kell élni és jogait igazán keresztény, alázatos szellemben gyakorolni. A győztes birónak tekintse magát, ki arra van hivatva,

l) De jure belli Hispanorum in barbaros, nr. 60.