Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)
Második rész - Ötödik könyv. A társadalomról, melyet a nemzetek egymásközt alakítanak
580 sék; a vonakodók ellenében nincs más, eszköz, mint érne társadalom tagjai kiváló erejének segítsége, s akkor az államokra nézve azon kötelesség fog előállani, hogy háború által kényszerítsék az igazság tiszteletére azokat, kik határozataiknak engedelmeskedni nem akarnak. *) A humanistikus iskola a háború eltörlését követeli ép úgy, mint a halálbüntetés eltörlését. A békecon- gressusokon közönségesen azon emberek láthatók, kik a törvény szigora ellen lármáznak s azon büntetéseket mondják haszontalanoknak, melyeket minden nép mindenkor alkalmazott. A liberalis ámítás lefegyverzi az igazságot, midőn tőle az egész világrendben úgy, mint az államrendben fontos és kiható minden szentesítést megtagad. Váljon nem kell-e a szabadjog uralma alatt legalább némi szabadsággal bírni a gonoszságnak ? Hisz épen az tartozik a liberalismus lényegéhez, hogy a gonoszságot pártfogásába veszi. 2) Ha elfogadjuk, hogy az ember egy megtestesült igazság és értelem, miért ne hinnők, hogy ő tudva és akarva minden roszra képtelen. És ha az ember természeténél fogva jó, miért kényszerítjük őt a háború és halál legvégső erőszakával ? Beszéljünk csak vele okosan ; vagy ha saját érdekének kézzelfoghatóbbá tété*) Grotius (De jure belli ac pacis, 1. II. C. I, §. 2.) mondja : „Ubi judicia deficiunt, incipit bellum.“ — E gondolat nem egészen tökéletes. A háború a nemzeti függetlenség elvének következménye, s e függetlenség még akkor is főn fog állani a nemzetközi társadalomban, ha a népek viszályaik kiegyenlítésére egy nemzetközi itélőszék tekintélyét ismernék el. Arra, hogy a háború lehetlenné váljék, megkivántatnék, hogy az egész világ csak egy államot kép'ezzen, melyben az egyes országok csak tartományok lennének, s melyben a nyilvános hatalom csak oly formán volna rendezve, hogy eme rémítő társadalomnak minden részére kiható nyomást gyakorolhasson. De ez, mint hiszszük, csak álom. 2) L. ez igazság beható tárgyalását a „Civiltá cattplica“ 1870. szept. 17. sz. 668 1. a hol a halálbüntetésről értekezik.
