Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)

Második rész - Negyedik könyv. A társadalom politikai intézményeiről

436 s gyakran roszakaratú törekvéssel igyekezett korunk liberalismusa érvényre emelni ezen felelősséget. Azon ürügy alatt, hogy a kormányt oly helyzetbe hozzák, miszerint a társadalomnak ártani ne legyen képes, még a használási képességet is megvonták tőle. Anélkül, hogy a parlamentarismust túlbecsléssel, vagy megve­téssel megtámadnám, meg kell vallani, hogy szükséges a kormányférfiaktól számot kérni tetteikről minden oly esetben, midőn merényi követtek el a társadalom és tagjainak jogai ellen, és elnyomás fegyverévé tették a tekintélyt, melylyel azért lettek fölruházva, hogy tisz­teletet vivjanak ki mindenki jogának s szabadságának. Semmi sem megfelelőbb a fogalomnak, melylyel a keresztény társadalom bir a hatalomról, mint az ily felelősség ; a hűbéri állam is, mely teljesen át volt hatva a keresztény eszméktől és érzelmektől, határozottan elismerte és erőteljesen szervezte azt. A hűbéri kormá­nyoknál általán minden közegtől többet vártak az en­gedelmességérzettől, mint a jó bánásmód által fölhívott szolgálatoktól. Ezen elvből folyólag nyerte az angol jog a legerősebb biztosítékot a fejedelemnek önkénye ellen: „János Magna chartája, mondja Haliam, 25 báró választása által biztosíttatott, kik őrei voltak ezen kö­tésnek. Ha a király vagy annak távollétében a biró megsértett egyet ezen cikkelyek közöl , négy báró igazságot kérhetett, annak megtagadása esetén panaszt emelhetett testületök többi tagjainál.“ „És ezen bárók, mondá a király, királyságunk minden polgáraival árt­hatnak nekünk, minden oly módon, mely csak hatal­mokban lesz t. i. váraink, földjeink és javaink lefoglalása vagy egyéb erőszak által, mig elégtétel nem adatik nekik, szem előtt tartván mindenkor személyünket, a királynét, hitvesünket és gyermekeinket illető sértet­lenséget. Az igaztalanság jóvá tétele után pedig ismét engedelmeskedni tartozik nekünk, mint az előtt.“ ’) *) L’Europe au moyen-àge. VII. fej.

Next

/
Oldalképek
Tartalom