Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)
Második rész - Negyedik könyv. A társadalom politikai intézményeiről
420 vénytudósok a kath. társadalom régi szabadságainak legveszélyesebb elleneivé, a fejedelmeknek pedig leghasznosabb közegeivé váltak ama harcokban, melyeket azok a hübérrendszerbe behozott szabadalmak ellen kezdtek. Kiszorítván az egyházat a politikából, a hol csak a fejedelmek hatalmát ismerték el, a polgári hatalomnak alája vetették mindazon intézményeket, társaságokat és testületeket, melyek a középkorban az egyház kezdeményezésére és pártfogása folytán keletkeztek, s igy megfosztották a népet a szabadság fő biztosítékaitól. Ilyen tanácsok által félrevezettetve az urak uradalmaikban ugyanazt tették, mit a királyok az országban. A hűbéri szabadalmak, melyek a kath. szellem és a germán patriarchalis szokásoknak voltak szüleményei, lassanként eltűntek. A tulajdon-jog, melyet a községek a hübér-rendszer kezdetleges szervezete alatt bírtak, észrevétlenül úri joggá lett. A caesarismus az egész hűbéri társadalmat elárasztá. Midőn a királyok szép Fü- löptől kezdve az urak hatalmaskodásai ellenében az alsóbb osztályok védelmére keltek, ezen pártfogásból hatalmok kiterjesztésére uj cimet alkottak, és a császárság csak nyert ama közbenjárás által, mely a nép szabadságának védelmét tűzte ki föladatául. Ez a legis- ták által vezetett királyság ravaszságának legnagyobb foka. A társas élet lassan-lassan elhagyja a társadalom végleteit és ismét a központ felé tör. A birói és végrehajtói testület az, mely a kormányt a cselekvésre ösztönzi, és ennek törekvéseit korunk egy nagy nevű Írója igy jellemzi: „a birói és végrehajtói testületek szelleme csak egy jogot enged meg s ez az államé, csak egy szabadságot s ez a fejedelemé, egy érdeket, a korlátlan gyámság alá helyezett rendét ; és e gondolkozásmódjuk ép oly kevéssé kedvez az alsóbb osztályok szabadalmainak, mint a nemességéinek.“1) *) Aug. Thierry, Histoire du tiers-ètat, 49 1.
