Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)
Első rész - Első könyv. A társadalom eredete és hivatása
ELSŐ KÖNYV. A TÁRSADALOM EREDETE ÉS HIVATÁSA. I. A társadalomról általában. Az ember Istentől jő s Istenhez tér vissza. Isten azon társadalom szerzője, melyben az ember él. Souverain akarata oly alakot kölcsönzött a társadalmi rendnek, melynél fogva mi e világ véges javai s tökéletességeiről fokonkint a túlvilág örökkétartó javaihoz s a legmagasb fokú tökéletességre emelkedhetünk. A múlandó dolgok külsőleg nyilatkozó rendjéből mindenütt egy benső, lényegöktöl elválaszthatlan — mert velökszületett isteni rendet látunk előtűnni. Hogy a társadalom valódi célját s annak eredetét kellően fölfoghassuk, s hogy továbbá magunknak a benne végbement fejlődésekről s azon törvényekről, melyek alatt áll, biztos képet alkothassunk, szükséges tekintetünket mindattól ami emberi elfordítva, ahhoz irányozni, mi isteni jelleggel bir. Minden időben, de főleg napjainkban rendkívül nagy azok száma, kik a természetfölöttinek fölfogására is teljesen képteleneknek látszanak. Naturalistikus, Istent s törvényét tagadó világnézetük minden dologban csak az emberi észt, annak hatalmát és jogait ismeri föl. Szerintök az ember, eszének jogánálfogva, sorsának korlátlan ura, ki csak azért hajol meg a társadalom igája előtt, mert úgy akarja. Természete törvényénél fogva szabad lévén, kötelmeket nem ismerhet, hanemcsak, melyeket szabadon vállal magára. Egy harmadiknak
