Reischl K. Vilmos: Munkáskérdés és socialismus - 39. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1876)

III. Rész. Gyakorlati óv- és gyógyszerek

276 barlanglakói (troglodytes), mint a hajdankor mesevilágá­nak ; csakhogy nem oly kedélyesek és költőiek, mint emezek. De honnan eredt ez állapot, kérdezhetjük to­vábbá, s minő tényezők behatása következtében fejlő­dött ki oly sokak végső nyomorával ? Mint minden egyéb társadalmi tüneménynél, úgy itt is az okok egyrészt a társadalom fejlődési irányának szomorú, de szükségképi, természetes következményei gyanánt tűn­nek fel, másrészt olyanok, melyek önkény és szív­telenség folytán keletkeznek s hanyagság és közömbös­ség által ápoltatva tartják fen magokat. Tudva levő dolog, hogy Európa összes államaiban a vidéki lakos­ságnak a városokba való özönlése következtében, ezek­nek lakossága aránylag igen rövid időközök alatt bá­mulatos mérvben szaporodik.1) Mindjobban hangos pa­naszok emelkednek a gazdászati cselédek és munkások számának apadása miatt. Mig azonban a szegényebbek s a fiatal nemzedék, iparos foglalkozás, s ennek alapján korai önállóság kedvéért keresik fel a városokat : ad­hatatlan, egy csoport rongyos nép veszi körül a tüzet ; némelyek alusz­nak, másoknak pipa van szájokban. Napfelkeltekor aztán fölkerekedik a nyomorult had, hogy a koldulást folytassák, vagy vállaikon zsákok­kal a szemétdombokon elvetett vasdarabokra, rongyokra, csontokra va­dászatot tartsanak, hogy életöket tengethessék. — Az embernek szive reped meg, midőn téli időben Playhouse-Yardban a szegények menhelye körül összegyűlve látja rongyaikban dideregve, éhségükben kiáltozva a nyomor gyermekeit .... Midőn mi, folytatja Mayhew, ezen menhelyet meglátogattuk, több mint 300 legvégső nyomorban sinlődő szerencsétlen teremtést találtunk a kapu előtt. Anyákat emlőiken csecsemőikkel, atyá­kat kezeiken gyermekekkel, lábbeli nélkül, kenyér nélkül, szóval a vi­lág ezen leggazdagabb városának legnyomorultabbjait . . . . H a t e h á t büszkék vagyunk iszonyú gazdagságunkra, meg­alázva kell magunkatéreznünk hasonlóan iszonyú szegénységünk miatt.“ Secondo Franco „Népszerű feleletek a religió ellen intézett támadásokra, németből ford. Jánosi Gusztáv II. köt. 418. 1. x) Berlin lakosságát pl. a bevándorlás hetenként több száz em­berrel növeli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom