Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVIII. A vatikáni zsinat
461 vájjon a vádló jogosan sujtatott-e a kiközösítéssel. Minthogy ez az illetékes magasb egyházi hatóságnál semmi jogkeresetet sem indított, a perjog elveinél fogva jogosnak tekintendő“. Továbbá: „Az alk. okm. IY. C. 9. §. és II. mell. 1. §. szerént senkinek sincs joga, hogy bizonyos egyház tagjának állását és jogait követelje, melynek vallását nem akarja elfogadni, s melyből vallási ellenmondás miatt jogszerűen kizáratott.“ Braun Tamás esete egészen ez alá tartozik ; a világi hatóságra nézve mindegy, akár a pápa tévmentességnek tana forog kérdésben akár az Istenanyának szeplőtelen fogantatása ; mindkettő egyaránt ki lett hirdetve, a katholikusoknak mindkettő iránt ugyanazon kötelmeik vannak. A kiközösítést (és letevést) mindkét esetben ugyanazon hatóság mondotta ki. Mit lehet tehát ezen egyszerű okoskodás ellen felhozni ? Talán csak nem azt, hogy az állam közigazgatási közegei abban illetékesek a kath. egyházzal szemben, miben ugyanazon egyházat illetőleg semmi jogai nincsenek, t. i. annak elhatározásában, hogy a kiközösítés jogosan történt-e vagy nem. Az egyházi hatóság illetősége alkotmányszerüleg el van ismerve; az egyházból kizárt tagok jogainak védelmére történt közbelépés, melyeket azok csak mint az egyház tagjai bírtak, semmikép sem helyeselhető, annál kevésbbé mert tényleg megsemmisíti az egyházi hatóság illetékességét s teljes caesaropapis- musra vezet. 3) 29. A vatikáni zsinat első és főfeladata mellett, mely a kath. vallás védelme s az észelvűség káros befolyása ellen való tisztántartása, egyszersmind próbaköve is az egyes államoknak annak kimutatásában, vájjon s mennyire őrizték meg kér. jellegöket. A kér. érzelmekből még teljesen ki nem vetkőzött állam nem vonhatja ki magát azon kötelmek alól, melyekkel az elismert s alkotmányos jogokkal fölruházott vallás iránt tartozik, oly eretnekség javára, mely mint ilyen fölismerhető s melyet az illetékes egyházi hatóság ilyennek bélyegzett, mely — akarja vagy nem — saját viselete által ilyennek bizonyul. Tetetik ugyan magokat, mintha rendkívül nehéz volna meghatározni, melyik félen keresendők az igaz ka- tholikusok, a vatikáni zsinat híveinél vagy elleneinél-e. Pedig mi') V. ü. a „Germania“ 1872. i'ebr. 20. mell.
