Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XI. Az eretnekség büntetése s az inquisitio
82 szentek meglehetős száma miatt nincs elegendő időm.4) Különben annyi bizonyos, hogy e szentté avatás fölött a katholikusok sehol sem ütköztek meg, kivéve, kiknek jósdájok, vagy szócsövük az augsburgi „Allgemeine Zeitung“ és hasonirányu sajtó, vagy kik előtt a merő hazudság megtestesült igazsággal ér föl, legkevésbbé pedig azon papok, kik évenkint ápr. 29. Péter vértanú s két századdal előbb élt dömés hitnyomozónak zsolozsmáját századok óta elimádkozzák. Nagyon merész lenne a következtetés, ha valaki egy hitnyomozó szentté avatásából a liitnyomozásnak minden fényeivel együttes szentesítését olvasná ki ;5 6) az erkölcsi dolgokban a pápai tévmentesség sem kényszerít azon föltevésre, hogy a pápák a hitnyomozásra vonatkozó törvényeikben mindig a legcélszerűbben, legjobban és legtökéletesebben rendelkeztek s hogy büntető eszközeikben soha sem lépték át a kellő határt.®) Ez állításom épen nem származik kényszerűségből. Egyébiránt Arbues Péter ügye oly szigorú vizsgálat tárgya volt, mint bármely másé; már 1490. megkezdődött az ügymenet; 1587. újra felvétetett, miután V. Károly III. Pálnál utána látott, mint ezt később 1614. III. Fülőp Y. Pálnál, 1622. XV. Gergelynél tévé, csak 1663. ápr. 17. avatta VII. Sándor boldoggá, 7) míg végűi 1867. IX. Pius újólagos vizsgálat után a szentek sorába iktatta, mi a német sajtó egy részének, mely theologus toliakkal ékeskedett, alkalmat adott a sz. szék legdühösebb megtámadására. Ha ellenfelem ő urasága, ki magát különben mindenütt a „Civilta cattolica“ túlbuzgó olvasójául tünteti föl, annak idevágó közleményeit is,8) még pedig átható hittudományi felfogással elolvasta volna, akkor talán nagyobb tisztelettel emlékezett volna egy oly férfiúról, ki egész nemzete emlékében dicsőítve él, talán a szavatosa által oly szerencsétlenül idézett XIV. Benedeket közelebbi tanulmányra méltatta s ennek minden hirlapi vita dacára is jeles müvéből olyas4) Még minden szentnek sincs az egész kereszténységben de praecepto ünnepe, s Arbuesnek nálunk még épen nincs. B) P. Gams Möhler Egyháztörténelmében II. G55. 1. 6) M. Canus de locis theol. L. V. c. 5. v. Schäzler Die päpstl. Unfehlbarkeit. Freib. 1870. 198. 191. 1. ’) Bull. Kom. ed. Luxemb. YI. p. 195. 196. Const. 139 Fortissimos. 8) Civilta cattolica quad. 417. 418 (3. 17 ag. 1867.) Ser. YI. vol. 11. p. 273 ss. 385 ss.