Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XI. Az eretnekség büntetése s az inquisitio
72 toulousei zsinat határozatait. A püspökök által kirendelt papok és világiak minden egyes befogott eretnekért egy márka ezüstöt vagy legalább 20 turoni solidit húznak azon úr utján, kinek területén lakott, magának az eretneknek vagyonából vagy más valami módon (c. 2.). Az eretnekségről gyanús vidékeken oly orvos ne működjék, kinek igazliitűségét a püspök meg nem erősítette (c. 14.). Minthogy igen gyakran az eretnekség tudatlanságból származott,6 *) a püspökök és lelkészek a hitoktatásnak, különösen az ifjúságot illetőleg pontosabb végzésére szólíttattak fel (c. 17. 18.). Az eretnekek kiközösítésének rég elrendelt kihirdetése minden templomban minden vasárnap harangzúgás és a gyertyák kioltása mellett történjék, este pedig, a terhes bűn utálatosságának jelzésére naponkint minden harang meghuzassék (c. 19.). A világi uraktól az egyháznak az eretnekek ellen való védelmére nézve teendő eskü, mit már III. Lucius elrendelt, minden há'rom évben meg- újíttasiék (c. 20.). Ugyanők kötelesek a bebörtönzött eretnekek javait elkobozni és az eretnekségben megholtak testeit a földből kiásatni és elégettetni (c. 25. 26.). Ha az eretnekség gyanújával terhelt az eretnek lakába lép, úgy tekintendő, mintha ő ezt a té- velyben megerősíteni szándékozott volna (c. 27.). Ki az eretnekség gyanújában a püspök vagy hitnyomozók elé idéztetvén, meg nem jelenik és az emiatt kimondott közösítést egy évig semmibe sem veszi, még különös okok hiányában is mint eretnek Ítéltessék el. (c. 28.). r) Az eretnekek számára ott állítandók föl a börtönök, hol a püspöknek tetszik, s eltartásukról gondoskodni kell az ő rendelete szerént, még pedig legközelebb azoknak, kik javaikat öröklik, javak hiánya esetén a földesurnak, vagy azon községnek melyben az eretnek fölfedeztetett, s ezeket szükség esetén még átokkal is kényszerítheti a püspök, (c. 24.). Később a viennei egyetemes zsinat meghagyta, hogy az úgynevezett muri-ban, 8) azok 6) A kánonisták általános nézete szerént causae ab haeresi excusantes a következők: 1) ignorantia ex parte intellectus, 2) indeliberatio voluntatis 3) defectus veri dissensus ad objectum fidei, 4) defectus pertinaciae. V. ö. Se hm a 1 z g ru eb er in L. Y. Décrétât, tit. 7. §. 1. n. 22. seq. ’) Hasonlókép Alex. IV. c. 7. de haer. V. 2. in ti. Valamint a fautores, kik egy egész évig átok alatt maradnak. Petra III. p. 234. seq. 8) in carcere vel muro VIII. Bonifác c. 12. h. t. in 6, V. Kelemen : carceres haereticales, qui muri íd quibusdam partibus vulgariter nuncupantur’
