Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XI. Az eretnekség büntetése s az inquisitio
70 okát tárja fel elöttök. e) Körmenetek alkalmával is kötelesek a nép és papság közt menve, hosszú vesszőket tartani s az utolsó állomásnál a körmenetet vezető pap elé állani (c. 26.). Fogházak építése s a szegényebb sorsú foglyok tartási költségeinek födözése céljából *) a bűnösökre pénzbírság is rovandó. Uzsoráskodniok nem szabad s az ebből jött nyereményt vissza kell adniok. Hivatalnokok, orvosok vagy jegyzők nem lehetnek, aranyhimzést sem szabad viselniük (c. 27. 28.). Mindezen büntetések nyilvánosan ve- tendők ki, kivéve hol valamely titkos vétségről van szó. Minden egyesről külön okirat szerkesztendő (c. 29.). Meghagyatott továbbá, hogy a hitnyomozók a pápa és követeinek rendeletéire szorosan felügyeljenek s a hívőket, kik már a jót a rosztól megkftlönböz- etni tudják, a kath. hit rendületlen vallására s védelmére, az eretnekség üldözésére esküvel kötelezzék, az esküszegőket pedig olyanokúi tekintsék, minők az eretnekségről gyanúsak (c. 31.). 2) Nemcsak a valóban visszaesettek, hanem azok is, kik büntetésüket ki nem állják, a visszaesettek büntetése alá esnek (c. 33.) A toulousei c. 1. szerént a plébániákban fölállított és hites világiak, kik az eretnekeket bejelentik,3) a hitnyomozók belátása szerént fel is válthatók, sőt a büntetés kiállására vonatkozó felügye*) A hitnyomozás költségei időfolytán jelentékeny összegre rúgtak és jobbára az efféle pénzbírságok- és elkobzott javakból födöztettek. Az utóbbiakra vonatkozólag IV. Ince Const. 9. Ad extirpanda §. 34. hármas felosztást rendelt el : egy rész a hitnyomozóknak pro expensis, egy rész a domicilium rei- nek essék, egy rész a püspök és hitnyomozók rendelkezésére álljon in favorem fidei (mit IV. Kelemen 1265. Const. 13. és IV. Jenő 1438. Const. Sedis apos- tolicae Farinaccnál de haer. q. 190. n. 178. megerősítettek), kivéve, ha a pápa máskép nem rendelkeznék. A papság birtoka az egyház-, a szerzeteseké pedig a zárda- vagy az apostoli kincstárra szálltak. Spanyolországban és Portugal- liában a világiak birtoka a királyi kincstáré, Mantua- és Piacenzában részben a hercegé, részben a bitnyomozóké ; hasonlókép Sovoyában 1000 scudi összegig, Sienában egészen a hitnycmozóké, Milánóban */, a hercegé, az érseké, ‘/s a hitnyomozóké volt. Később Portugalliában a király jogot formált a vagyon- kobzás elengedésére, X. Ince kijelenté, hogy etitéltetés után visszaadhatja a javakat, de az előtt ne engedje el a vagyonkobzást. Albitius de inconst. in fide c. 22. n. 183. seq. Erről kimerítőleg értekezik Petra t. III. p. 155 -158 in Alex. IV. Const. 21. a. 1260. a) Hasonlag az 1254. albii zsinat c. 11—13. (Hefe le VI. 4L 1.) 3) Petra t. HL p. 247. seq.
